Page 73 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

4. A SZERZŐI JOG ÁLTAL VÉDETT MŰVEK ÉS TELJESÍTMÉNYEK

dezett kiállítás is állhat szerzői jogi védelem alatt. Gyűjteményes műnek minősülhet a BUE
2. cikk (5) bekezdésének példája szerint az enciklopédia és az antológia. A szakértői véle-
mények gyakorlata alapján ugyancsak gyűjteményes mű lehet az útmutató, a bútorkata-
128
129
131
130
lógus, a hangfelvételek szerkesztett gyűjteménye, a népdalgyűjtemény, a szócikkek,
illetve tárgyleírások gyűjteménye, a műholdas televízióprogramok vételi lehetőségéről
132
tájékoztatást adó (frekvencia-) táblázat, a jogtár, az (elektronikus) szótár, valamint
133
134
135
a matematikai tankönyv. A szakirodalom további példaként említi a jogszabálymutatót, a
bibliográ ai jegyzéket, a lexikont, a dalfüzetet, a közmondások gyűjteményét, az al-
137
136
manachot, a statisztikai évkönyvet, folyóiratot, hírlapot, az ugyanazon szerző különböző
műveinek gyűjteményes kiadását, a menetrendi, illetve díjszabási művekből kiválogatott
adalékokból álló falinaptárt, az egyéni, eredeti csoportosítást tartalmazó televízió- vagy
138
rádióműsorokat, és végül az eredeti kiválasztási elven felépülő telefonkönyvet is. A gyűj-
139
teményes mű egészének szerzői joga annak szerkesztőjét illeti, tehát azt a személyt, aki a
gyűjtemény egyes elemeit összeválogatta. A gyűjteményes mű és az adatbázis elhatárolásá-
nak alapja tehát az, hogy a gyűjteményes mű esetében a tartalom összeválogatása, elrende-
zése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű, míg az adatbázis esetében egyedileg hozzá-
férhető adatok halmazát állították elő jelentős anyagi ráfordítással, ezért kap védelmet.
A gyűjteményes művek egyéni, eredeti jellegének jellegét vizsgálta az SZJSZT egy re-
pülőtér mellett működő katonasági emlékszoba, illetve kiállítás esetében is. A kiállítás
140
jellemzője, hogy egy nagyobb légterű helyiségben és az azt övező több kisebb helyiségben
1928-tól kezdődően, időrendi sorrendet tartva mutatja be a szolgálatot teljesítő katonák
mindennapjait, ünnepeit, kiegészítve más alakulatok tárgyi emlékeivel. A látogatók a kiál-
lított tárgyakat kézbe vehették, kipróbálhatták, az egyenruhákat felpróbálhatták és fényké-
peket készíthettek.
A szerkesztő alkotási mozgástere kapcsán a következőkre mutatott rá az eljáró tanács:
„[A szerkesztő] munkáját számtalan körülmény határozhatja meg, többek között a kiállí-

128 LB Pf.III.20.982/1967.
129 SZJSZT-01/2007 – Bútorkatalógusok szerzői jogi védelme.
130 Pf.III.20.015/1977. In: A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye I. Artisjus, Buda-
pest, 1981, p. 31.
131 SZJSZT-06/1973. In: A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye I. Artisjus, Buda-
pest, 1981, p. 95.
132 SZJSZT-06/2008 – Származékos mű minősítése.
133 SZJSZT-38/2006. a Fővárosi Bíróság 17.P.630.675/2004. számú perében.
134 SZJSZT-18/1997 – Jogszabályokat tartalmazó adatbázisok szerzői jogi védelme; SZJSZT-19/2009 – Jogtár
védelme gyűjteményes műként, illetve adatbázisként.
135 SZJSZT-12/2010 – Elektronikus szótár védelme gyűjteményes műként, illetve adatbázisként.
136 Benárd Aurél, Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Buda-
pest, 1973. p. 93.
137 Mutschenbacher Viktor: A szerzői jog rendszeresen előadva. Taizs Könyvnyomda, Pécs, 1890, p. 32–33.
138 Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog. Grill Károly Könyvkiadó, Budapest, 1936. p. 21–22.
139 Gyertyánfy Péter (szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata. Complex, Budapest, 2006, p. 56.
140 SZJSZT-34/2013 – Kiállítás mint gyűjteményes mű szerzői jogi védelme. Pécsi Ítélőtábla Pfv.
VI.20.126/2013/29.

73