Page 70 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 70

ötlet, az egyéni, eredeti jelleg fennállását kell vizsgálnunk. Elsőként azt tekintsük át, hogy
           az alkotónak volt-e lehetősége az alkotás során az egyéniségét kibontakoztatnia, és saját
           meggyőződése szerint létrehozni a művet. E körben kell mérlegelnünk azt is, hogy volt-e
           a szerzőnek minimális mozgástere az alkotómunka során. Emlékezzünk vissza a fentiek-
           re: a funkcionális művek esetében ez a mozgástér szükségszerűen szűkebb (de nem tűnhet
           el teljesen!), mint az esztétikai alkotások esetében. Az egyéni jelleget együtt kell vizsgál-
           nunk az alkotás eredeti jellegével, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alkotás nem más
           műnek a szolgai másolata. Ha megállapítható az egyéni, eredeti jelleg, azt kell szemügyre
           vennünk, hogy a mű az irodalom, a tudomány vagy a művészet területéről származik-e. A
           szerzői jog ezen fogalmakat kellően tágan értelmezi ahhoz, hogy akár egy autópálya-nyom-
           vonal is  részesülhessen szerzői jogi védelemben. Ha ezeknek a feltételeknek megfelelt az
                 125
           adott alkotás, már csak azt kell megvizsgálnunk, hogy az Szjt. nem zárja-e ki a szerzői jogi
           oltalmat az esetében, így nem tartozik-e pl. a folklóralkotások, a jogszabályok stb. körébe.
           Amennyiben erre az utolsó kérdésre is nem a válasz, úgy szerzői műről beszélhetünk.



           4.6.   A KAPCSOLÓDÓ JOGI TELJESÍTMÉNYEK

           A szerzői jog nemcsak a 4.2. alfejezetben ismertetett műveket védi, hanem azokat a telje-
           sítményeket („hozzáadott értéket”) is, amelyek nagy anyagi ráfordítással hozzájárultak a
           szerzői művek létrejöttéhez, illetve amelyek a szerzői műveket a közönséghez történő elju-
           tásban segítik. Ezeket nevezzük kapcsolódó jogi teljesítményeknek. Az Szjt.-ben tételesen
           meghatározott védelemben részesülő szomszédos jogi teljesítmény az előadóművészi telje-
           sítmény, a hangfelvétel-előállítói teljesítmény, a rádió- és televíziószervezetek teljesítménye,
           a  lm előállítói teljesítmény, valamint az adatbázis-előállítók kapcsolódó jogi teljesítménye.
           Ez a felsorolás kimerítő, tehát más teljesítmények (pl. a könyvkiadóké) nem tartoznak ide.
           Az Szjt. jellemzően nem tartalmaz de níciókat, így az egyes teljesítmények meghatározása
           a szakirodalom vagy a nemzetközi egyezmények alapján lehetséges.


           4.6.1.   Az előadóművészi teljesítmény

           Az előadóművészi teljesítmény nem más, mint az előadás, azaz a szerző által megalkotott
           mű érzékelhetővé tétele, a közönséghez eljuttatása. Az előadóművészek teljesítménye e „mű-
           vészi játékban” rejlik, amely a törvény alapján védelmet élvez. Balás P. Elemér, a XX. század
           első felében élt neves szerzői jogász szavai szerint: „[v]annak más dolgok is, amiket a zene-
           szerző nem tud jelezni, ezek közül némelyiknek még nevet sem lehet adni. Az igaz, hogy a
           zeneszerző mindezt elgondolja, de nem tudja leírni. Amit tehát a zeneszerző műve nyújt,
           csak torzó, amit a hangversenyező művésznek kell kiegészítenie. Csak így alakul ki egy
           teljes egész.” 126




           125   SZJSZT-18/2009 – Autópálya tervezéssel kapcsolatos szerzői jogi kérdések.
           126   Balás P. Elemér: Szerzői jogi reformtörekvések. Csáthy Ferenc, Budapest, 1927. p. 31.

           70
   65   66   67   68   69   70   71   72   73   74   75