Page 71 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 71

4. A SZERZŐI JOG ÁLTAL VÉDETT MŰVEK ÉS TELJESÍTMÉNYEK



        4.6.2.   A hangfelvétel-előállítók (hanglemezkiadók), a filmelőállítók (producerek), valamint a
               rádió- és televíziószervezetek teljesítménye


        Az egyes teljesítmények egymáshoz és a művekhez való viszonya leginkább az alábbi ábrá-
        val szemléltethető.


                                             Filmalkotás   TV
                    Szerzői mű     Előadás                             Közönség
                                             Hangfelvétel  Rádió



        A hazai és nemzetközi jogalkotó a szerzői művek közönséghez történő eljuttatása során
        egyes fázisokat bizonyos jogi védelemben részesít. Az előadás a személyes jelenlét mellett
        eljuthat hangfelvételen és  lmalkotáson, továbbá rádió- vagy televíziószervezeten keresztül
        a közönséghez. E szomszédos jogi jogosulti kör közös jellemzője, hogy anyagi eszközökkel
        járul hozzá a művek közönséghez juttatásához, a szerzői mű elkészültében közreműködik,
        és azért felelősséget vállal. Az Szjt. ezt az anyagi hozzájárulást részesíti oltalomban.



           SZÍNHÁZI RENDEZŐ   SZERZŐ VAGY ELŐADÓMŰVÉSZ?

           Sok esetben nemcsak a műtípusok közötti különbségeket nehéz megállapítani,
           hanem azt is, hogy az adott alkotás szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény.
           Ilyen jellegű problémával foglalkozott az SZJSZT-03/2012 szakvéleménye is.
           Az ügy tényállása szerint a színház (alperes) megbízta a rendezőt (felperes) egy
           színdarab megrendezésével. A színház igazgatója néhány nappal a tervezett pre-
           miert megelőzően a darabot átrendezte. A felperes álláspontja szerint ezzel a
           szerzői jogai súlyos sérelmet szenvedtek, az alperes szerint viszont csak a premier
           megmentése érdekében szükséges változtatásokat hajtottak végre. A felek közöt-
           ti vita fő kérdése az volt, hogy a rendezői munka (koncepció) és annak a próbák
           során megvalósult formája önálló szerzői jogi védelmet élvez-e vagy sem, ugyan-
           is amennyiben a rendezésen szerzői jogi védelem állna fenn, úgy engedélyt lenne
           szükséges kérni az átdolgozásra (átrendezésre).
           A testület számára feltett kérdés arra irányult, hogy a felperes perbeli rendezése
           az interpretációs szabadság keretein belül marad-e, és ily módon megmarad elő-
           adóművészi teljesítménynek, vagy „a felperes rendezői teljesítménye ezt a határt
           túllépve magát az eredeti, leírt művet egyéni, eredeti módon átalakítja, bővíti, és
           ezáltal eléri a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni, eredeti szerzői alkotótelje-
           sítmény szintjét”. Magyarul – a felperes csak előadta a művet, vagy pedig a regény-
           ből egy új színpadi művet hozott létre?
           Ahogy arra az eljáró tanács is utalt a szakvéleményben: „… a gyakorlatban meg -
           gyelhető, hogy a rendező – a dramaturg segítségével – változásokat hajt végre a szín-
           darab szövegén. Vannak ugyan alapvetően szöveghűnek mondható előadások is, de

                                                                                      71
   66   67   68   69   70   71   72   73   74   75   76