Page 81 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

5. A SZERZŐ ÉS A SZERZŐI JOG EGYÉB JOGOSULTJAI

5.2. A SZERZŐI JOG EGYÉB JOGOSULTJAI

Alapesetben a szerzők művével a szerzők rendelkezhetnek. Vannak azonban esetek, amikor
a szerző művével más is vagy csak más személy rendelkezhet. Ilyen eset, amikor a szerző a
szerzői vagyoni jogokat (lásd 6. fejezet) jogszabály felhatalmazása alapján másra átruház-
ta. A vagyoni jogok átruházása a törvény által korlátozottan, csak meghatározott művek
esetében valósulhat meg. A második eset a felhasználási szerződés (lásd 9. fejezet) kötése,
amelynek során jogátruházás nem történik, a szerződés célja ugyanis csak a felhasználás
más részére való engedélyezése. A kettő viszonya nagyjából olyan, mint az ingatlanvásárlásé
és a lakásbérleté: míg az előbbinél változik a tulajdonjog, az utóbbinál csak használati jog
keletkezik.
Mivel a munkaviszonyban alkotott művekkel a 9. fejezet foglalkozik bővebben, ezért
most az öröklés, a haszonélvezet és a közös tulajdon kérdését járjuk körül.

5.2.1. Az öröklés

A vagyoni jogok átszállásának törvényben meghatározott esete a természetes személy jo-
gosultak esetén az öröklés. Mivel a szerzői jogi védelem jellemzően a szerző életében és
halálától számított hetven éven át áll fenn, a szerző leszármazói is részesülhetnek azokból
a jövedelmekből, amelyek az örökhagyó szerző műve felhasználása révén keletkeznek.
Az öröklés törvényen vagy végrendeleten alapulhat. Az általános szabályok szerint a végren-
delet elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben. A szerző halála esetén tehát a vagyoni
jogok örökölhetők; az engedélyezési jog gyakorlása, illetve a jogdíj beszedése a jogutódot illeti
meg. Végrendeletében a szerző külön is rendelkezhet arról, hogy ki legyen az engedélyezési
jogok gyakorlója, és ki a jogdíjra jogosult. A két öröklési mód egymás mellett is érvényesülhet,
a szerzői vagyoni jogok esetében gyakran előfordul, hogy a szerző hagyatékának gondozásá-
val kifejezetten egy személyt (jellemzően egy alapítványt) bíz meg. Más örökös hiányában az
állam a törvényes örökös (pl. Déry Tibor esetében), ilyenkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
Zrt. vagy megbízottja, a HoFra Színházi és Irodalmi Ügynökség jár el.
A jogosultkutatás könnyedén gördíthet problémát a felhasználó elé, aki így nagy való-
színűséggel dönt úgy, hogy a jogszerű felhasználás érdekében más, könnyebben „beszerez-
hető” művet választ pl. a készülő lmje betétdalául. Ez persze semmiképpen sem kedvez a
szerző hagyatékának. Az örökösnek vagy örököstársaknak érdemes tehát kijelölniük egy
közös képviselőt, aki nevükben a felhasználást engedélyezi és a szerzői jogokat kezeli. A
közös képviselő kijelölése a felhasználó szempontjából is fontos, és a felhasználásokat is
gördülékennyé teszi, hiszen nem egyenként kell megkeresnie minden örököstársat, hanem
egy kézből szerezhet jogokat. A közös képviselő személyét érdemes bejelenteni a közös jog-
kezelő szervezethez is.
Sok esetben az öröklés megnehezíti az engedély megszerzését, mert nem egyértelmű,
hogy annak megadására konkrétan ki jogosult. Nézzünk pár konkrét esetet az öröklés-
örököskutatás problémájára! „Kosztolányi Dezső halálakor nem a a, hanem a felesége
Kosztolányiné Harmos Ilona örökölte a szerzői jogokat. Harmos Ilona legjobb barátnőjére,
Mostbacher Ödönné Szalai Rózsára hagyta a saját és férje szerzői jogait, amelyek a hölgy

81