Page 81 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 81

5. A SZERZŐ ÉS A SZERZŐI JOG EGYÉB JOGOSULTJAI



        5.2.   A SZERZŐI JOG EGYÉB JOGOSULTJAI

        Alapesetben a szerzők művével a szerzők rendelkezhetnek. Vannak azonban esetek, amikor
        a szerző művével más is vagy csak más személy rendelkezhet. Ilyen eset, amikor a szerző a
        szerzői vagyoni jogokat (lásd 6. fejezet) jogszabály felhatalmazása alapján másra átruház-
        ta. A vagyoni jogok átruházása a törvény által korlátozottan, csak meghatározott művek
        esetében valósulhat meg. A második eset a felhasználási szerződés (lásd 9. fejezet) kötése,
        amelynek során jogátruházás nem történik, a szerződés célja ugyanis csak a felhasználás
        más részére való engedélyezése. A kettő viszonya nagyjából olyan, mint az ingatlanvásárlásé
        és a lakásbérleté: míg az előbbinél változik a tulajdonjog, az utóbbinál csak használati jog
        keletkezik.
           Mivel a munkaviszonyban alkotott művekkel a 9. fejezet foglalkozik bővebben, ezért
        most az öröklés, a haszonélvezet és a közös tulajdon kérdését járjuk körül.


        5.2.1.   Az öröklés

        A vagyoni jogok átszállásának törvényben meghatározott esete a természetes személy jo-
        gosultak esetén az öröklés. Mivel a szerzői jogi védelem jellemzően a szerző életében és
        halálától számított hetven éven át áll fenn, a szerző leszármazói is részesülhetnek azokból
        a jövedelmekből, amelyek az örökhagyó szerző műve felhasználása révén keletkeznek.
           Az öröklés törvényen vagy végrendeleten alapulhat. Az általános szabályok szerint a végren-
        delet elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben. A szerző halála esetén tehát a vagyoni
        jogok örökölhetők; az engedélyezési jog gyakorlása, illetve a jogdíj beszedése a jogutódot illeti
        meg. Végrendeletében a szerző külön is rendelkezhet arról, hogy ki legyen az engedélyezési
        jogok gyakorlója, és ki a jogdíjra jogosult. A két öröklési mód egymás mellett is érvényesülhet,
        a szerzői vagyoni jogok esetében gyakran előfordul, hogy a szerző hagyatékának gondozásá-
        val kifejezetten egy személyt (jellemzően egy alapítványt) bíz meg. Más örökös hiányában az
        állam a törvényes örökös (pl. Déry Tibor esetében), ilyenkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
        Zrt. vagy megbízottja, a HoFra Színházi és Irodalmi Ügynökség jár el.
           A jogosultkutatás könnyedén gördíthet problémát a felhasználó elé, aki így nagy való-
        színűséggel dönt úgy, hogy a jogszerű felhasználás érdekében más, könnyebben „beszerez-
        hető” művet választ pl. a készülő  lmje betétdalául. Ez persze semmiképpen sem kedvez a
        szerző hagyatékának. Az örökösnek vagy örököstársaknak érdemes tehát kijelölniük egy
        közös képviselőt, aki nevükben a felhasználást engedélyezi és a szerzői jogokat kezeli. A
        közös képviselő kijelölése a felhasználó szempontjából is fontos, és a felhasználásokat is
        gördülékennyé teszi, hiszen nem egyenként kell megkeresnie minden örököstársat, hanem
        egy kézből szerezhet jogokat. A közös képviselő személyét érdemes bejelenteni a közös jog-
        kezelő szervezethez is.
           Sok esetben az öröklés megnehezíti az engedély megszerzését, mert nem egyértelmű,
        hogy annak megadására konkrétan ki jogosult. Nézzünk pár konkrét esetet az öröklés-
        örököskutatás problémájára! „Kosztolányi Dezső halálakor nem a  a, hanem a felesége
        Kosztolányiné Harmos Ilona örökölte a szerzői jogokat. Harmos Ilona legjobb barátnőjére,
        Mostbacher Ödönné Szalai Rózsára hagyta a saját és férje szerzői jogait, amelyek a hölgy

                                                                                      81
   76   77   78   79   80   81   82   83   84   85   86