Page 80 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

5.1.4. Szerzőségi határterületek

Nem minősül szerzőnek az a megrendelő (befektető, mecénás), aki nem vett részt a mű
tényleges létrehozásában, pusztán anyagi támogatást nyújtott hozzá. (A kapcsolódó jogi
jogosultakról az 5.3. alfejezetben írunk bővebben.) Vannak azonban olyan műtípusok,
amelyeknél nem ennyire egyszerű a szerzőség megítélése. Az alábbiakban az SZJSZT gya-
korlatából mutatunk be két példát.

5.1.4.1. Interjú

Kérdéses lehet, hogy egy interjú esetében ki minősül a mű szerzőjének. Egy jogvita kapcsán
kérdéseket megfogalmazó szerkesztő és a válaszokat megfogalmazó interjúalany szerző-
ségi megítélését vizsgálta az SZJSZT. Az eljáró tanács szerint az alperes szerkesztő által
összeállított témavázlatok, kérdéssorok szolgálhattak egy tervezett közös mű kiindulásául.
Ezek az anyagok rögzítették az egyes témák sorrendjét, súlyát, egymáshoz való viszonyát.
145
Az eljáró tanács megítélése szerint az adott mű tekintetében a szerkesztő és az interjúalany
közötti szerzőtársi részarány mintegy 50-50%-ban határozható meg.
A fentiekből az következik, hogy az interjút készítő újságíró és a neki nyilatkozó interjú-
alany jellemzően közös művet hoz létre egy interjú során, amelynek mind a ketten lehetnek
a szerzői. Az pedig, hogy melyiküktől kell engedélyt kérni az interjú felhasználására, attól
függ, hogy az általuk alkotott részek elválaszthatóak-e egymástól. Ez az interjú mint mű-
faj sajátosságai alapján nehezen képzelhető el. Ezért mindkettőjük engedélye szükséges az
egész interjú felhasználásához.

5.1.4.2. Dramaturg

Az SZJSZT egy balettprodukció szüzséjének a vizsgálata során a következőket állapította
meg a dramaturgok tevékenységéről: „Lehet, hogy általában a dramaturg csak »színpadra
kivonatolja« az irodalmi művet minden alkotói teljesítmény, egyéni-eredeti jelleg hozzá-
adása nélkül. Akár tipikus is lehet, hogy az adott dramaturgiai teljesítmény szellemi te-
vékenységet ugyan igényel, de alkotó jelleget, szellemi alkotást nem mutat fel. A szerzői
jog azonban nem zárja ki a kiválasztás, elrendezés, összeállítás szerzői jogi védelmét sem.
Ezt összevetve azzal, hogy a szerzői jogi védelem alá tartozó művek köre nem zárt, adott
esetben lehet olyan következtetésre jutni, hogy a dramaturgiai teljesítmény részben a ki-
választás, összeállítás, részben a hozzáadott szellemi alkotóteljesítmény nyomán szerzői
műbe torkollik.” Ennek megfelelően tehát nem kizárt, hogy a dramaturg mint szerző
146
jelenjen meg egy színpadi mű vonatkozásában. Ugyanígy megjegyzendő érdekesség, hogy
a rendezők (akár szinkron-, lmes vagy színpadi) jellemzően nem szerzőnek, hanem elő-
adóművésznek minősülnek. A rendezői tevékenységet a 4.6. alfejezet elemezte részletesen.

145 SZJSZT-20/2007 – Riportkönyv kéziratának szerzői jogi védelme.
146 SZJSZT-20/2011 – Balettprodukció egyéni, eredeti jellege.

80