Page 83 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

5. A SZERZŐ ÉS A SZERZŐI JOG EGYÉB JOGOSULTJAI

elemei közt szerepelhet valamilyen szerzői vagy szomszédos jogi jogosultság, a közjegyző-
nek mindenképpen érdemes megvizsgálnia, hogy a szerzői joggal kapcsolatosan fellelhető
önkéntes nyilvántartásokban szerepel-e a szerző neve. Ilyen lehet az SZTNH által vezetett,
150
online elérhető önkéntes műnyilvántartás, illetve a különböző kjk-k által vezetett nyil-
vántartások, amelyekről az adott szervezetnél érdemes érdeklődni. (A kjk-kal a 9.4. alfeje-
zet foglalkozik részletesen.)
Magyarországon úgynevezett hagyatéki eljárás keretében állapítja meg azt a közjegyző,
hogy kit illetnek az örökhagyó után maradt ingó és ingatlan vagyontárgyak, illetve vagyoni
értékű jogok. A hagyatéki eljárás hagyatékátadó végzéssel zárul, amely teljes hatályú vagy
ideiglenes hatályú lehet. A két végzés közötti különbség az, hogy míg a teljes hatályú hagya-
tékátadó végzést csak akkor hozza meg a közjegyző, ha az örökösök között teljes az egyet-
értés, addig az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés meghozatala esetén az örökösök
között jogvita van. Ekkor a közjegyző – elsősorban állagmegóvási célból – az egyik örökös
részére a végzésben kiadja (birtokba adja) a hagyatékot, az örökös azt használhatja, ám el
nem idegenítheti, és nem terhelheti meg. A hagyatékátadó végzés közhitelesen tanúsítja az
öröklés tényét, tehát deklaratív hatályú. A hagyatékátadó végzés jogot tanúsít, ám nem ke-
letkeztet: az örökhagyó után maradt tulajdonjog és vagyoni értékű jog ugyanis az örökség
megnyíltával, azaz az örökhagyó halálával a törvény erejénél fogva (ipso iure) keletkezik.
A közjegyző az örökös számára öröklési bizonyítványt állít ki, amelyben tanúsítja az
örökösi minőséget a fellebbezési lehetőség kinyilvánítása mellett. Az örökösi bizonyítvány
a hagyaték megterheléséhez szükséges, tehát a hagyatékban található tárgyak értékesítésé-
hez vagy pl. a hagyatékban található szerzői felhasználási jogok engedélyezéséhez.

5.2.1.2. A haszonélvezet

Akárcsak az ingók és ingatlanok esetében, a vagyoni értékű jogok körében is elképzelhető
a haszonélvezeti jog létrejötte, a legtöbbször szerződéssel vagy öröklés útján (pl. özvegyi
haszonélvezet). A Ptk. VIII. címének szabályaiban lefektetetteknek megfelelően a haszon-
élvező a haszonélvezet tárgyát képező szerzői és szomszédos jogok jogosultjait illető szerzői
vagy szomszédos jogot felhasználhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A jogosult el-
lenőrizheti a haszonélvezet gyakorlását. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruház-
hatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti
ellenérték fejében, azonban csak akkor, ha erre a jogosult nem tart igényt. Természetes
személy haszonélvező részére a haszonélvezeti jog legfeljebb a haláláig állhat fent (holtig
tartó haszonélvezet), míg jogi személy részére legfeljebb 50 évig.

5.2.1.3. A közös tulajdon

Több leszármazó esetében jellemzően előfordulhat az az eset, amikor több örököstárs
örökli a szerzői hagyatékot. A több örököstárs által örökölt szerzői hagyaték az örökös-
társak (jogosultak) belső viszonyában a közös tulajdon szabályaihoz hasonlóan értelmez-

150 Az önkéntes műnyilvántartás elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?panel=Y.

83