Page 8 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

– jogi képviselet ellátása körében elkövetett Az ügyvédi megbízást a Ptk. külön nem
ügyvédi műhibák, szabályozza. A törvényalkotónak a Ptk.
– ingatlan adásvételi szerződés készítése megalkotásakor nem volt célja valamennyi,
során felmerülő ügyvédi műhibák a gyakorlatban alkalmazott megbízási típusú
– illetékekkel, adóügyekkel kapcsolatos szerződés beemelése a kódexbe. Az ügyvédi
ügyvédi műhibák, törvény, speciális jogszabály, ugyanakkor
– végintézkedéseket tartalmazó szerződé- a megbízás körében számos olyan rendel-
sek készítése során felmerülő ügyvédi kezést tartalmaz, amelynek a Ptk.-ban való
műhibák, szabályozása szükségtelen (például személy-
– az ügyvédi letétkezelés körében elköve- azonosság ellenőrzése), azonban elvárás az
tett ügyvédi műhibák,- ügyvéddel szemben. Nem lenne szerencsés
– cégeljárás során elkövetett ügyvédi mű- ugyanakkor az ügyvédi megbízási szerződés
hibák, egyes absztraktabban megfogalmazott ele-
– bírság kiszabását eredményező ( például meit kiemelni az ügyvédi törvényből, hiszen
a közbeszerzési eljárás körében elköve- ez szükségtelenül tagolt, nehezen követhető
tett ) ügyvédi műhibák, szabályozást eredményezne.
Az ügyvédi műhibák körében született bíró-
sági ítéletek tekintetében alapvetően olyan A megbízási és a vállalkozási szerződés kü-
tendencia állapítható meg, miszerint az ügy- lönbségéből fakad a megbízott és a vállalko-
véd a kárfelelősségének kimentését egy- zó szerződésszegésért való felelősségének
re szűkebb körben tudja érvényesíteni, jelentősen eltérő jellege is. A megbízott arra
és a bíróság egyre szigorúbban határozza vállal kötelezettséget, hogy úgy jár el, ahogy
meg az ügyvédtől elvárható gondossá- az az adott helyzetben általában elvárható.
gi kötelmet. Ugyanez a követelmény fi- Hiába maradt el a megbízó által elérni kívánt
gyelhető meg a területi kamarák által az cél (például peres képviselet esetén a per
ügyvédekkel szemben indított fegyelmi megnyerése), ha a megbízott nem járt el fel-
eljárást lezáró határozatokban is. róhatóan [Ptk. 1:4. § (1) bekezdés], a szerző-
– Érdemes e körben megjegyezni, hogy az désszegését nem lehet megállapítani. Szerző-
ügyvédek által vállalt megbízások nem désszegés hiányában a kártérítési felelősség
hoznak létre eredménykötelmet általá- és a kimentés kérdése már fel sem merül,
ban, azonban számos olyan ügytípus van, mivel a felelősség első feltétele a jogellenes
amelyek esetében az ügyvédtől ered- magatartást jelentő szerződésszegés nem
ményt várnak el. Például az ingatlan-nyil- következett be. (Lásd továbbá a Ptk. 6:142.
vántartási bejegyzésnél, illetve cégbírósági §-ához fűzött magyarázatot.) Sikerdíj esetén
bejegyzéseknél, vagy az okiratszerkesztéshez látszólag más a helyzet, hiszen ilyenkor a
kapcsolódó ügyvédi feladatok teljesítése felek a díjat az eredmény elérésétől teszik
során az ügyvéd számára előírt gondossági függővé. Felmerülhet ezért, hogy sikerdíj
mérce már annyira a legapróbb részletekig kikötése esetén a szerződés gondossági
kiterjedően áll fenn, hogy amennyiben a kötelemből eredménykötelemmé válik-e. Ez
bejegyzés nem, vagy késedelmesen történik a megközelítés azonban nem helyes, ugyanis
meg, vagy a szerződési akarat nem érvénye- sikerdíjat -, amely az ügyvédi megbízási díj
sül, úgy az esetek túlnyomó többségében meghatározásának egyik formája éppen azért
ez az ügyvéd valamely mulasztásának, vagy kötnek ki a felek, mert a szerződéssel elérni
az ügyfél számára nyújtott tájékoztatás hi- kívánt eredmény elérése a feleken kívül álló
ányosságának az eredménye. okból bizonytalan.

8