Page 12 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

és felügyeletében felróhatóság nem terheli. kizárja. Ilyenek a szükséghelyzet, a károsulti
Állandó jellegű megbízási viszony esetén beleegyezés, a jogos védelem esetei.
5
pedig a károsult kárigényét az alkalmazott
károkozásáért való felelősség szabályai sze- A szerződésszegéssel okozott károk ese-
rint is érvényesítheti. tén önmagában a szerződés megszegése
(konkrétan az ügyvédi megbízási szer-
3. AZ ÜGYVÉD KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ződés megszegése ) jelenti a jogellenes-
séget és ad jogalapot a kártérítési köve-
Élesen el kell határolni egymástól a szer- telésre. Természetesen ebben az esetben
ződéses kötelezettség megszegése esetén is figyelembe kell venni azokat jogszabályi
beálló felelősséget, és a szerződésen kívüli előírásokat, amelyek az adott szerződésre
károkozásból eredő kártérítési felelőssé- irányadók.
get. A szerződésszegésért való felelősség Az ügyvédi tevékenység folytatása során
2
tekintetében a jogellenességet a szerződés elsősorban a kontraktuális kártérítési fele-
megszegése jelenti, vagyis a szerződés ren- lősség merül fel, amikor az ügyvéd megszegi
delkezéseiből kell kiindulni, és amennyiben a megbízási szerződés feltételeit. Ehhez kap-
annak előírásait valamelyik fél nem tartja be, csolódóan természetesen nem csak a konk-
akkor beszélhetünk szerződésszegésről. A rét megbízási jogviszony tartalmi elemeit kell
kártérítési felelősség feltételei az alábbiak. vizsgálni, hanem az Üttv.-nek elsősorban a
39-53. §-aiban foglalt rendelkezéseit is (jogi
3.1. Jogellenesség képviselet ellátása, büntetőeljárásban kép-
viselet, peren kívüli eljárásban képviselet,
Az első számú feltétel az, hogy az adott jogi tanácsadás, okiratszerkesztés, ügyvédi
károkozás jogellenesen történjen, de az letétkezelés stb.). A szerződésszegés alapoz-
3
uralkodó nézet szerint minden – ki nem hatja meg a kártérítés jogalapját, de termé-
mentett – károkozás jogellenes. A Ptk. nem szetesen nem minden szerződésszegés
határozza meg konkrétan ezeket a jogellenes feltétlen következménye az, hogy kár
magatartásokat, azonban minden olyan keletkezzen. A kárrendezés során elsődle-
magatartást ide sorolhatunk, amelyek nem gesen azt kell vizsgálni, hogy az ügyvéd tanú-
minősülnek jogszerűnek, valamely jogsza- sított e jogellenes magatartást az előzőekben
bályi előírásba ütköznek, vagy a jog szem- részletezettek szerint, amennyiben igen,
pontjából nem minősülnek érdektelennek. úgy keletkezett e ténylegesen kár, valamint
Vagyis minden olyan károkozó tevékenység a keletkezett kár okozati összefüggésben
jogellenes, amely károkozást jogszabály kife- van -e az ügyvéd jogellenes magatartásával.
jezetten meg nem enged. A jogellenességet
4
a Ptk. egyes konkrét esetekben kifejezetten A MÜBSÉ-hez bejelentett kárigényeknél a kár-
igénylők számos esetben azzal indokolják

2 A kettő egymáshoz való kapcsolatáról részletesen lásd GYEVI-TÓTH JUDIT: A szerződéses és a deliktuális felelősség
egymáshoz való viszonya. In: Harmathy Attila (szerk.): Jogi Tanulmányok 1997. Budapest, 1997. 153skk. A szerződésen
kívüli károkozással kapcsolatban részletesen lásd ZOLTÁN ÖDÖN: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért.
Budapest, 1961.
3 LÁBADY TAMÁS: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Budapest-Pécs, 1997. 300skk.
4 EÖRSI: Kártérítés (i. m.). 49skk., illetve EÖRSI GYULA: A polgári jogi kártérítési felelősség kézikönyve. Budapest, 1966.
107skk.
5 EÖRSI: Kártérítés (i.m.) 53skk.

12