Page 9 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

A sikerdíj tehát nem teszi és nem is teheti ményezheti az, ha az alaki hibás szerződés
eredménykötelemmé a jogviszonyt, az első/ és /vagy összes oldala nem tartalmaz
pusztán motiválni hivatott a megbízottat, sorszámot, vagy ha a tanúk csak a szerző-
aki azonban ilyenkor sem válik kötelessé dés utolsó oldalát írták alá, vagy ha nem
eredményt elérni. A megbízott ebben az tartalmaz tanút a szerződés, vagy nem de-
esetben sem követ el szerződésszegést, ha rül ki tanúi minősége, stb. Részletesebben
az eljárása eredménytelen, ennek jogkövet- lásd a végintézkedések körében elkövetett
kezménye „csupán” az lesz, hogy nem válik ügyvédi műhibák kreditpontszerző szakmai
jogosulttá a sikerdíjra. (Mivel számos olyan anyagot.)
bírósági jogerős ítélet ismert, amelyek egy-
mástól eltérő bírósági gyakorlatot tükröznek, 2. AZ ÜGYVÉDI KÖTELEZETTSÉGEK
az egységes jogértelmezés érdekében kelet- ÉS A KÁRFELELŐSSÉG KAPCSOLATA
keznek az adott témakörben a jogegységi
határozatok. Ezekben az esetekben az ügy-
véd professzionális képviselet mellett sem 2.1. A polgári jogi felelősségről általában
tud eredményt elérni, azaz képviselete nem
végződik pernyertességgel annak ellenére, Marton Géza szerint „akkor keletkezik fe-
hogy a jogszabályok és bírói gyakorlat isme- lelősség, ha valamely kötelesség, kötelem
retében képviseli ügyfelét.) elmulasztása, megszegése miatti következ-
Az ügyvédi tevékenység során azonban ményeket kell rendezni”. Ennek megfelelően
vannak olyan területek, ahol elvárás az felelősség csak valamely kötelem esetén állhat
ügyfél által célzott joghatás elérése. Ilyen fenn, és szükséges az, hogy valamely kötele-
terület az okiratszerkesztés, ugyanis az zettség határozza meg a jogalany magatar-
ügyvéd által szerkesztett okirat akkor tását, csak ilyen előfeltételek mellett, az adott
felel meg a megbízásnak, ha az joghatás kötelezettség megszegése esetében merülhet
kiváltására alkalmas, azaz megfelel a fel felelősség.
felek (és nemcsak az egyik fél) szerződési
akaratának. (Ügyvédi tv. 42.§. (4) bekezdés) 2.2. Az ügyvédi kötelezettségek
Ez alól kivétel az az eset, ha az akarat-
nyilvánítás jogszabályba ütközik, vagy Az ügyvédi kárfelelősség előfeltételét és
jogszabály megkerülésére irányul. (Üttv. alapját képezik az ügyvédekre vonatkozó jog-
42.§ (3) bek.) (Például ingatlan adásvételi szabályi előírások és konkrét megbízási szer-
szerződésnél elvárás, hogy a vevő teher- ződésekben meghatározott kötelezettségek.
mentes tulajdonjogot szerezzen. Ehhez Az ügyvédi felelősség vizsgálata során ennek
szükséges, hogy az adott szerződés olyan megfelelően három szabályozási szintet kell
garanciális elemeket tartalmazzon, amely figyelembe venni, amelyek a speciálistól
alapján a vevő megszerzi a tulajdonjogot, a generális felé haladva a következők: az
vagy annak egy hányadát, és a megszer- ügyvédi megbízási szerződés (ide sorolható
zett tulajdoni hányad tehermentes legyen. a klasszikus megbízási szerződésen kívül a
Ugyanilyen elvárás a végintézkedésekkel tényvázlat és a kirendelés is, mint kötelem
kapcsolatos okiratoknál/ szerződéseknél keletkeztető jogi tények), az Üttv. előírásai,
a tartalmi megfelelőség, valamint az, hogy és ezen túlmenően háttérszabályozásként
alaki hibában se szenvedjen. A végrendelet/ a Ptk.-nak a vonatkozó rendelkezései.
öröklési szerződés érvénytelenségét ered-

1 MARTON GÉZA: A polgári jogi felelősség. Budapest, 1993. 14.
9