Page 15 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

esetén sem kártérítés, sem sérelemdíj helyrehozhatatlanok, a kár mértéke nem
nem érvényesíthető – jelenleg a mulasztó állapítható meg objektív mérce szerint, az
ügyvéddel szemben. minden esetben bírói mérlegelésen alapul,
amelynek során az egyedi körülmények
A Ptk. hatályba lépését követően az említett gondos és részletes mérlegelése mellett,
ügyvédi mulasztások sérelemdíj fizetésével a mértéktartás követelményének megfele-
voltak kompenzálhatók, ugyanis a bíróság lően igazodni kell a jogalkalmazás kialakult
személyiségi jogsérelemként minősítette a gyakorlatához, mivel a jogszabályok nem
keresetindítási jogtól, vagy jogorvoslati jogtól tartalmaznak még iránymutató jelleggel sem
való megfosztást. A személyi jogsérelem tarifális szabályokat. Helytelen minden eset-
6
miatt kompenzációként a bírói gyakorlat ben azonban az olyan jogi álláspont, hogy
mulasztás esetén a kárigénylő részére sé- az érvényesíteni kívánt összeg nagyságát,
relemdíjat ítélt meg, ezt változtatta meg a amelytől a mulasztás miatt esett el a sérelem-
2025. június 2. napján kelt Kúria Jogegységi díj jogosultja, a mérlegelés körébe kell vonni.
Panasz Tanácsa által hozott 8/2025. Jogegységi
határozat. A Jogegységi határozat alapvető 3.2.2. A kártérítés mértéke, módja
változást hozott a bírói gyakorlatban, ugyanis
kimondta, hogy a bírósághoz fordulás joga nem A károkozó a károsult teljes kárát köteles
személyiségi jog, ebből következően közvetlenül megtéríteni. Mint arra már az előzőekben
7
e jog sérelme alapján személyiségi jogi igény utaltunk , ebbe beletartozik a károsult vagyo-
azaz sérelemdíj – e jogcímen eredményesen nában beállott értékcsökkenés, az elmaradt

nem érvényesíthető. 2025. június 3-át követően vagyoni előny és a károsultat ért vagyoni
a bírói gyakorlat csak abban az esetben állapít hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költ-
meg fellebbezés elmulasztása, vagy határidő ségek. Ezt korrigálja káronszerzés tilalma, a
mulasztás esetén sérelem díjat, ha a sértett kárenyhítési kötelezettség megszegése és
fél a bírósághoz fordulás jogának elveszté- a károsulti közrehatás figyelembevétele az
se mellett a jogi képviselő mulasztása alábbiak szerint:
folytán más szempont, mint például a – Amennyiben a károsultnak a károkozásból
perindítás elmulasztása esetén a testi, vagyoni előnye is származik, úgy azzal csök-
vagy lelki egészséghez való személyiségi kenteni kell a kártérítés mértékét, kivéve,
joga is sérül az ügyfélnek. ha ez az eset körülményeire tekintettel nem
indokolt,
Amennyiben mégis megalapozott a fentiekre – például érvénytelen öröklési szerződés
figyelemmel sérelemdíj fizetése, a MÜBSE a esetén a károsultnak érvényesítenie kell
sérelem díj összegszerűségének megállapítá- a közjegyzői hagyatéki eljárásban ha-
sa során változatlanul iránymutatónak tekinti gyatéki hitelezői igényként az akár több
a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.405/2015./7. évtizedig tartó ráfordításait, (kárenyhítési
számú határozatának indokolásában kifejtet- kötelezettség címén).
teket, miszerint : „ A nem vagyoni károknak – Másrészről, ha károsult megszegi a kár-
pénzbeli egyenértékük voltaképpen nincs, így megelőzési, kárelhárítási vagy kárenyhí-
azok szoros értelemben vett megtérítéséről tési kötelezettségét, úgy az ebből eredő
nem is lehet szó. Az immateriális sérelmek kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.

6 EÖRSI: Kártérítés (i.m.) 54skk
7 Ptk. 6:522. § (1) bekezdése.

15