Page 20 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

lemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés igény szabályait a Ptk.-nak „Az ember mint
11
feltételeire – különösen a sérelemdíj fizeté- jogalany” című Második Könyvében helyezte
sére köteles személy meghatározására és a el, eltérően a régi Ptk. rendszertani megoldá-
kimentés módjára – a kártérítési felelősség sától, ahol a kártérítés szabályai között volt
szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sé- megtalálható a nemvagyoni kár. A sérelemdíj
relemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés azzal, hogy kikerült a kártérítési jog szabályai
tényén kívül további hátrány bekövetkeztének közül, egyértelműen a személyiségi jogok
bizonyítása nem szükséges, azonban hivat- megsértésének szankciójaként kezelendő.
13
kozni kell rá, ha az ügyvédi mulasztás során A sérelemdíjra jogosultság feltétele a szemé-
sérül a sértett testi, lelki épsége, egészsége. lyiségi jog megsértése folytán bekövetkező
A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset kö- nem vagyoni sérelem. A sérelemdíjra részben
rülményeire – különösen a jogsértés súlyára, a kártérítési felelősség szabályai is irányadók,
ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, így a kötelezett személye és a kimentés módja
a jogsértésnek a sértettre és környezetére tekintetében. Ugyanakkor jelentős újdonság a
gyakorolt hatására tekintettel, egy összeg- szabályozásban, hogy a jogsértés tényén kívül
ben határozza meg. Mindenekelőtt fontos további hátrány bekövetkeztének bizonyítása
12
kiemelni, hogy a jogalkotó a sérelemdíjra való nem szükséges. Ebből eredően a sérelemdíj

Szakirodalom a sérelemdíj témaköréhez: Szalma József: Sérelemdíj és a személyiségi jogok megsértésének magánjogi
11
szankciói az európai és a magyar jogban. Budapest, 2018. Sipka Péter – Zaccaria Márton Leó: A sérelemdíj megjelenésének
lehetséges hatásai a munkaügyi ítélkezésre. In: Szalma József (szerk.): A Magyar Tudomány Napja Délvidéken. Délvidék,
2013. 321skk. Barzó Tímea – Sápi Edit: A sérelemdíj alkalmazhatósága a szerzői jogban. Miskolci Jogi Szemle 2016/2. 55skk.
Barzó Tímea: A sérelemdíj alkalmazásának új dimenziói az egészségügyi kártérítési perekben. Publicationes Universitatis
Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXV (2017). 202skk. Pribula László: A sérelemdíj, mint a nem vagyoni
kártérítés „jogutódja”? – A jogintézmény bevezetésének eljárásjogi problémái. Jogtudományi Közlöny 2016/3. 129skk.
Pataki János István: A bírósági végrehajtás és a sérelemdíj. Polgári Szemle 2017/4–6. 318skk. Fézer Tamás: Az erkölcsi károk
megtérítése de lege lata és de lege ferenda. Doktori (PhD) értekezés. Miskolc, 2008., Fézer Tamás: A nem vagyoni (erkölcsi)
sérelmek megítélése a polgári jogban. Budapest, 2011. Székely László: A személyiségi jogok hazai elmélete. A forrásvidék.
Budapest, 2011. Görög Márta: A nem vagyoni kártérítés kiterjesztése az általános személyiségi jog megsértésének eseteire.
Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica. 2004. 3skk. Landi Balázs: A személyiségsértés szankciórendszerének
sajátosságai a polgári jog rendszerében – történeti visszatekintéssel. In: Vékás Lajos – Vörös Imre (szerk.): Tanulmányok az
új Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest, 2014. 65skk.
A Lenkovics Barnabás professzor által feltett kérdés idézése helyénvalónak tűnik a sérelemdíj kapcsán is: „van-e az új
12
Ptk.-nak ember és társadalomképe?” Az új Ptk.-ban a 2:52. §-ban bevezetett sérelemdíj szabályai is egyfajta válasznak
tekinthetők. Lenkovics Barnabás: A magánjog emberés társadalomképe. In: Kisfaludi András (szerk.): Liber amicorum. Studia
L. Vékás dedicata. Ünnepi dolgozatok Vékás Lajos tiszteletére. Budapest, 2009. 203. Az új Ptk. szabályának kialakítása során
a jogalkotó előtt az a cél lebegett, hogy „feloldja a nem vagyoni kártérítésben rejlő fogalmi ellentmondást, és egyben meg
kívánja szüntetni a bírói gyakorlat bizonytalanságait is”. Székely László, in: Vékás Lajos (szerk.): Szakértői Javaslat (i. m.). 174.
A bíróságok ugyanis eltérő gyakorlatot folytattak a nem vagyoni kártérítés megítélése során a külvilág számára felismerhető
hátrány bizonyítása tekintetében. Az eltérő bírósági gyakorlattal kapcsolatban ld. Székely László, in: Vékás Lajos (szerk.):
Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. Budapest, 2008. 172skk.
13 „A Javaslat a személyiségi jogok új szankciójaként határozza meg a sérelemdíjat, és egyúttal megszünteti a –
mindmáig elméleti vitáktól kísért és jogalkalmazási nehézségekkel terhelt – nem vagyoni kártérítést. A sérelemdíj
a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi
büntetése. Erre tekintettel a Javaslat a sérelemdíjat nem a kártérítési jogban, hanem a személyiségi jogok megsértése
esetén alkalmazandó szankciók között helyezi el.” Magyarország Kormánya T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári
Törvénykönyvről (miniszteri indokolás). 390. Lásd ehhez Nagy Gergő: Sérelemdíj, mi változik? In: Fazekas Marianna
(szerk.): Jogi Tanulmányok 2014. Budapest, 2014. 588sk. Boytha György: A személyiségi jogok megsértésének vagyoni
szankcionálása. Polgári Jogi Kodifikáció 2003/1. 3skk. Petrik Ferenc: A nem vagyoni kár megtérítése védelmében.
Polgári Jogi Kodifikáció 2003/1. 6skk.

20