Page 22 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

járhat a sérelemdíj, mint jogvédelmi eszköz 5. MAGYAR ÜGYVÉDEK KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ
alkalmazásával”. EGYESÜLETE TEVÉKENYSÉGE AZ ÜGYVÉDI
A Kúria tanácsadó testülete ezzel kapcsolatban FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRÉBEN

kiadott véleményében a korábbi joggyakor-
lat fenntartása mellett érvelt, amikor a kis A Magyarországon tevékenykedő ügyvédek
összegű sérelemdíj megfizetésére irányuló legnagyobb létszámú felelősségbiztosítója a
kereseti kérelem elutasítására tett javaslatot. MÜBSE, amely megalakulását (1991) követő-
„A Tanácsadó testület körében megfogalma- en foglalkozik a biztosított ügyvédek ellen
zott többségi álláspont szerint személyiségi benyújtott kárigényekkel, ezáltal jelentős
jogsértés megállapítása, valamint az objektív tapasztalattal bír e területen.
szankciók megítélése mellett is a bíróság el-
utasíthatja a sérelemdíj iránti keresetet, ha a A bejelentett kárigényeket a Kárrendezési
sérelmet szenvedett felet nem érte olyan nem Bizottság tagjai bírálják el az Egyesület Alap-
vagyoni sérelem, amely a sérelemdíj megíté- szabálya, és a Biztosítási feltételek alapján.
lésére adhatna alapot. „A tanácsadó testület Az elbírálásra vonatkozó Ügyrendet a Kár-
tagjai egyetértettek abban, hogy a sérelemdíjra rendezési Bizottság állítja össze, amelyet az
marasztalás lehetőségét biztosító törvényi Egyesület Igazgatótanácsa hagy jóvá. (Mind-
rendelkezések céljának az a jogalkalmazás felel két vonatkozó dokumentum az Egyesület
meg, amely nem marasztal olyan alacsony honlapjáról letölthető).
összegű sérelemdíj megfizetésére, amely nem
alkalmas sem a sérelem kompenzálására, 5. 1. BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK VONATKOZÓ
sem pedig a jogsértéstől visszatartó preventív RENDELKEZÉSEI:
hatás kifejtésére”. Kétségtelen, hogy a bíró-
17
sági joggyakorlat számára jelentős kihívásnak A biztosított ügyvéd felelősségbiztosítása
tekinthető a sérelemdíj megítélése során a kiterjed
bagatell ügyek kiszűrése. Mint Lábady Tamás a) az alkalmazott ügyvédre emelt biztosítási
18
rámutatott, a Ptk. hatályba lépését követően díj ellenében,
az elsőfokú bíróságok kétféle gyakorlatot ala- b) ügyvédjelöltre,
kítottak ki. Az egyik jogértelmezés alapján a c) és az ügyvédasszisztensre is.
bagatell ügyekben is megítélték a sérelemdíjat,
természetesen csekély összegben. A másik Az ügyvédi irodán belül minden ügyvéd-
álláspontot képviselő bíróságok elutasították nek azonos biztosítási feltétellel ( módo-
a csekély mértékű sérelemdíj iránti kereseti zattal ) kell rendelkeznie.
követeléseket, azzal az indokolással, hogy a
felperesek nem szenvedtek olyan mértékű Biztosítási módozatok 2023-ban:
sérelmet, ami alapot adhatna a sérelemdíj 1. számú biztosítási feltétel 15.000.000.-Ft
megítélésre. Ez utóbbi álláspontot tartotta önrész 15%: minimum 100.000.-Ft
Lábady is elfogadhatónak, az egyébként ismert 2. számú biztosítási feltétel 2023. január 1-től
indokokat kiegészítve azzal, hogy egy ellentétes megszűnt
gyakorlat, magának az intézménynek a rang- 3. számú biztosítási feltétel 25.000.000.-Ft
ját, komolyságát és méltóságát devalválná”. 19 önrész 15% : minimum 300.000.-Ft

17 Új Ptk. Tanácsadó Testület véleményei, Ptk. 2:52. §.
18 Fuglinszky Ádám: Kártérítési jog. Budapest, 2015. 840.
19 Lábady Tamás: Sérelemdíj versus nem vagyoni kár. Államés Jogtudomány 2016/1. 43.

22