Page 21 - MÜBSE - Ügyvédi kártérítési jog - teljes

mértékét a bírósági gyakorlat egyedileg, az 4.2. Csekély jelentőségű igények érvényesí-
eset összes körülményeire tekintettel hatá- téséről
rozza meg. Az egy összegben megállapítandó
sérelemdíj mértékének kialakítása során a A joggyakorlat és a szakirodalom szá mára is
bírói gyakorlat különböző szempontokat vesz érdekes kérdéskört vet fel a csekély jelentő-
figyelembe, így különös tekintettel mérlegeli ségű igények érvényesítésének lehetősége.
a jogsértés súlyát, annak ismétlődő jellegét, a A Ptk. ugyan kifejezetten nem tartalmaz de
felróhatóság mértékét, a jogsértésnek a sértettre minimis szabályt, ami alapján akár arra a
és környezetére gyakorolt hatását. következtetésre is juthatnánk, hogy a sére-
A sérelemdíj nem objektív személyiségvédel- lemdíj célja továbbra is mindennemű hátrány
mi eszköz, mivel a törvény alapján lehetőség kompenzálása, függetlenül annak mértéké-
van exkulpációra. A nem vagyoni kártérítés- től. A joggyakorlatban azonban továbbra is
15
hez képest a legjelentősebb változás abban az a megközelítés látszik uralkodóvá válni,
fedezhető fel, hogy a kisebb jelentőségű amely szerint a kisebb jelentőségű személyi-
személyiségi jogsértések sem utasíthatók el a ség jogsértések esetére nem jár sérelemdíj.
bíróság által, vagyis a jogalap szempontjából A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumá-
ezeket is figyelembe kell venni. A sérelemdíj nak véleménye azt az irányt vetítette elő
mértékének meghatározása során kerül- már 2013-ban, hogy az érzelmi érdeksé-
hetnek a jogalkalmazó látókörébe egyéb, az relem esetében a sérelemdíj iránti igény
előzőekben vázolt szempontok. 14 nem érvényesíthető. A személyiségi jog
Míg a vagyoni kártérítés funkciója az, hogy a megsértésétől meg kell különböztetni az
károkozásból eredő, vagyonban bekövetkezett ennek a szintjét el nem érő, szubjektív érzése-
csökkenést állítsa helyre, addig a személyi- ken alapuló érdeksérelmeket.” Az indokolás
16
ségi jogok megsértése esetén a sérelmet köréből érdemes ezzel kapcsolatban kiemelni
szenvedett személy részére történő elégtétel a vélemény 5. pontjához fűzött álláspontot:
és pénzbeli jóvátétel a cél. Ebből eredően a „Tekintettel arra, hogy a sérelemdíjra igényt
személyiségi jogok megsértése esetére pusztán a formáló személyeknek a jövőben hátrányt
kártérítési felelősség szabályainak alkalmazása bizonyítania nem kell, a bíróságoknak – mint
nem vezet kellő eredményre. ahogy az az új Ptk. magyarázatában is olvas-
A sérelemdíj alapja a személyiségi jog védel- ható – más szempontokat kell találniuk a ba-
me. Az a tény, hogy a biztosított ügyvéd mu- gatell ügyek kiszűréséhez. Különös jelentősége
lasztása elzárja ügyfelét az Alaptörvény XXVIII. van ezért annak, hogy a sérelemdíj követelése
cikk (7) bekezdésébe biztosított alapjogának, iránt indult perekben a bíróságok megkülön-
a Pp. -ben biztosított jogorvoslati lehetőségé- böztessék a személyiségi jog megsértésétől az
nek a gyakorlásától, a bírói gyakorlat szerint ennek a szintjét el nem érő, szubjektív érzése-
megalapozhatja, de csak bizonyítás esetén ken alapuló érdeksérelmeket. A személyiségi
a sérelemdíj iránti igényét. jogot nem sértő érdeksérelem ugyanis nem

Fézer Tamás, in Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó
14
jogszabályok nagykommentárja I–IV. Budapest, 2014. I. 339sk.
15 Vékás Lajos: Sérelemdíj-fájdalomdíj: Gondolatok az új Ptk. reformjavaslatáról. Magyar Jog 2005/2. 198.
16 A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 1/2013. (VI. 17.) számú határozatával elfogadott kollégiumi véleménye
a nem vagyoni kártérítés/sérelemdíj megtérítése iránti követelések elbírálásának a polgári perben felmerülő egyes
kérdéseiről 5. pontja.

21