Page 52 - Könyv-Vitel - 2020. augusztus

törvénnyel és a kapcsolódó végrehajtási
rendelettel is ütköznek:
• a kormányrendeletben nincs szó több
cégkapumegbízottról
• a kormányrendelet szerint nincs ügy-
kezelői jóváhagyás - ez amúgy is ellen-
tétes a Ptk. egyoldalú meghatalmazási
szabályaival
• a kormányrendelet nem ír semmit
az ügykezelői leválási jogról és annak
a 30 napos szabálya is hiányzik
• tisztázásra vár, hogy a cégkapumegbí-
zott jogosult nyilatkozatot tenni a cég
nevében, vagy csak a „postás”, aki kéz-
besíti a nyilatkozattételre jogosult sze-
mélyek üzeneteit? A NAV szerint a cég-
kapumegbízott jogosult nyilatkozatot
tenni (akár milliárdos bevallást benyúj-
tani), míg egyes kormányhivatalnokok
szerint az ügykezelő egy „senki”.

Egyes informatikailag fejlett vállalkozások-
nál és a közművállalatoknál is felmerült,
hogy ki kellene terjeszteni - mondjuk 2021-
től - a cégkapu jelenlegi kormányzat és vál-
lalkozások közti kommunikációs rendszerét
(G2B) vállalkozások közti (B2B) és a vállala-
tok és fogyasztók közti kommunikációra is
(B2C). Később jöhet majd a magánemberek
közti hivatalos levelezésre is az ügyfélkapu
(C2C). Minderre azért lenne szükség, mert
az papírmentes lehetne és a kézbesítés le-
tagadhatatlanságát is biztosítaná. Az eddigi
értesülések szerint a Belügyminisztérium
nem zárkózik el a cégkapu és az ügyfélka-
pu ilyen jellegű hasznosításától – bár remél-
hetően addig a szolgáltatás sokat fejlődik
majd.

Ruszin Zsolt
MKOE Alelnök
FAIR CONTO ZRT

52