Page 21 - Könyv-Vitel 2020. június

költségekből adódó – várható veszteség- felmerült átszervezési költségeket aktiválja
re. Így a több évre vonatkozó értékesítési az immateriális javak között – feltéve, hogy
keretszerződésekből eredő várható vesz- azok a tevékenység jövőbeni bevételeiben
teségek fedezetére nem lehet céltartalékot megtérülnek – és azt a hasznos élettarta-
képezni. Az ilyen veszteség a felmerülés ma alatt, de legfeljebb 5 év alatt terv szerin-
évének eredményét terheli, és azon keresz- ti értékcsökkenési leírás formájában foko-
tül a saját tőkét csökkenti, amely a tőkekor- zatosan számolja el költségként a későbbi
lát szabályok szerint a jogszabályban előírt évek eredményének terhére. Ilyen esetben
minimáltőke, illetve a mindenkori jegyzett az eredménytartalék terhére lekötött tar-
tőke alá nem csökkenhet, ellenkező eset- talékot kell párhuzamosan képezni az ak-
ben a tulajdonosok általi intézkedés válik tivált átszervezési költések még le nem írt
szükségessé, jellemzően tőkebevonással összegére, amelyet fokozatosan kell felol-
járó tőkeemelés formájában vagy az ered- dani és visszavezetni az eredménytarta-
ménytartalék javára történő jegyzett tőke lékba az elszámolt értékcsökkenési leírás
leszállítás útján. összegében.

Képezhető-e céltartalék az átszervezési A vállalkozónak kell eldöntenie a számviteli
költségekre és ha igen, mikor kell azt fel- politikájában, hogy a fenti két elszámolási
használni? Lehet-e előzetesen céltartalé- lehetőség közül mikor, melyiket választja,
kot képezni, majd a felmerült költségeket de az adott átszervezés költségeire egy-
immateriális javak között aktiválni? szerre mindkét megoldást nem alkalmaz-
hatja, azok egymást kizárják. A választott
A számviteli törvény 41. § (2) bekezdése ér- megoldást következetesen kell alkalmazni.
telmében az átszervezési költségek nevesí- Az is előfordulhat, hogy a vállalkozó céltar-
tetten is szerepelnek azon várható, jelentős talékot nem képez a jövőben várható át-
és időszakonként ismétlődő jövőbeni költ- szervezési költségekre előzetesen, és nem
ségek között, amelyekre előzetesen céltar- is aktiválja azokat a ténylegesen felmerült
talék képezhető – az egyéb ráfordításokkal összegben immateriális eszközként, ha-
szemben – a becsült összegben, feltéve, nem teljes egészében a felmerülés évében
hogy a mérlegfordulónapon feltételezhető számolja el azokat költségként az ered-
vagy bizonyos, hogy a várhatóan jelentős mény terhére.
összegű átszervezési költségek a jövőben
felmerülnek, de összegük vagy felmerü- A bányaterület rendezésével kapcsolatos
lésük időpontja még bizonytalan és nem (rekultivációs) költségeket mikor és ho-
sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások gyan kell elszámolni? Képezhető-e céltar-
közé. Ez a céltartalék fokozatosan is meg- talék azok fedezetére?
képezhető az átszervezést megelőző évek
alatt. Az így megképzett céltartalékot az át- A bányavállalkozó a vonatkozó jogszabá-
szervezési költségek későbbi felmerülésé- lyi előírások alapján köteles a bányászati
nek évében kell felhasználni az egyéb be- tevékenységre használt földterületet (kül-
vételekkel szemben, hogy az ellentételezze színi területet) fokozatosan helyreállítani,
a felmerülés évének eredménye terhére újrahasznosításra alkalmas állapotba hoz-
elszámolt átszervezési költségeket. ni, illetve a természeti környezetbe illően
Ugyanakkor a számviteli törvény lehetővé kialakítani (tájrendezés) az erre kidolgozott
teszi azt is, hogy a vállalkozó a ténylegesen műszaki üzemi terv szerint. A tájrendezési

21