Page 20 - Könyv-Vitel - 2020. október

adójogszabályai között fennálló eltéréseket. vállalkozás sem a telephelye, sem pedig
Mivel a hibrid struktúrák ebből kifolyólag a székhelye szerinti országban nem veszi
szükségképpen több országot is érintenek, figyelembe az adóalapjában a kapcsoló-
a vonatkozó adószabályok csak a nemzetközi dó bevételt. Ez az esetkör jellemzően ak-
elemet is tartalmazó jogügyletek esetén vizs- kor fordulhat elő, ha a vállalkozás székhe-
gálandóak. Továbbá, tekintettel arra, hogy lye szerinti ország adójogszabályai szerint
ezen struktúrák kialakítása előzetes terve- a kapcsolódó jövedelmet a vállalkozás te-
zést, illetve a vállalkozások között ennek meg- lephelyének kell betudni, s ezért a vállalko-
felelően létrejövő akarategyezőséget igényel, zás adóalapjából a jövedelmet mentesíteni
a hibrid struktúrák és ügyletek jellemzően kell, míg a telephely szerinti ország adó-
kapcsolt, egy vállalatcsoportba tartozó vál- jogszabályai alapján a vállalkozás nem is
lalkozások között jönnek létre. A vonatkozó rendelkezik telephellyel az országban, így
szabályozás azonban nem csak a kapcsolt adóköteles jövedelme sem keletkezhet ott.
vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozik,
hanem a „strukturált jogügyletek” meghatá- Az uniós irányelvek Tao. tv.-be ültetett ren-
rozás használatával a szabályozás tárgyköré- delkezései szerint a hibrid struktúrák és
be vonja a független felek között kialakított ügyletek esetében – az adott helyzettől füg-
hibrid struktúrákat is, amennyiben az eltérő gően – alapvetően a kapcsolódó költséget,
jogi minősítésből eredő különbség a felek ráfordítást kötelesek az adózók nem elismert
közti megállapodás árazásának részét vagy ráfordításként kezelni, s ennek megfelelően
a megállapodás célját képezte. az adóalapjukat a megfelelő összeggel meg-
növelni. Amennyiben azonban a hibrid ügy-
Az ugyanazon tényállás államok közötti el- lettel kapcsolatos kifizetésben magyar adózó
térő jogi minősítéséből eredő különbségek részesül, s a kifizetést teljesítő társaság adó-
taxatív felsorolása összesen hét esetkört fed jogrendszerében a költség, ráfordítás levo-
le, melyek közül a legtipikusabbnak a hibrid nását nem tagadják meg, úgy a magyar tár-
finanszírozás tekinthető. Ebben az esetben saság lesz köteles a kifizetést adóalapjában
az anyavállalat által a leányvállalat rendelke- figyelembe venni.
zésére bocsátott pénzügyi eszközt az anya-
vállalat tőkejuttatásnak, a leányvállalat pedig Például, ha egy magyar társaság külföldi te-
kölcsönnyújtásnak tekinti saját belső jogrend- lephelyének betudható jövedelem azért nem
szere alapján. Ennek megfelelően a leány- kerülne megadóztatásra a külföldi telephely
vállalat adózás előtti eredményét csökkenti országában, mert a külföldi ország belső joga
a kifizetett kamat, míg az anyavállalat osz- szerint a magyar társaság nem rendelkezik
talékjövedelemként mentesíti adóalapjából telephellyel az országban (s így a telephely-
a kapott jövedelmet, tehát a kifizetés annak nek betudható jövedelmet sem adóztatja
ellenére csökkenti az egyik társaság adózás meg), úgy a magyar társaság akkor sem al-
előtti eredményét, hogy az ezzel kapcsolatos kalmazhatja a külföldi jövedelem mentesíté-
jövedelem a másik társaság adóalapjában sére vonatkozó szabályokat a magyar adófi-
nem kerül figyelembevételre. zetési kötelezettsége megállapítása során, ha
azt egyébként a Magyarország és a külföldi
Hibrid struktúrának számít továbbá azon- telephely országa között köttetett adózási
ban az is, ha egy olyan vállalkozás külföldi egyezmény lehetővé teszi. Ez a tilalom nem
telephelye részére történik adózás előt- vonatkozik az Unión kívüli országokkal kötött
ti eredményt csökkentő kifizetés, amely egyezményekre.

20