Page 46 - Orvosoktatás - Aki a szívizom incfartust túlélte

46

ben tovább bővíthető. Definiálni kell a teamen belüli Mindezeken túl számos olyan minőség indikátort ké-
együttműködés formai elemeit (pl. team gyűlések, pezhetünk, melyek kapcsolatban állnak a kardiológiai
információs csatornák, dokumentáció stb.), meg kell rehabilitációval (pl. adott akut kardiológiai kórképpel
határozni a feladatokat és a kompetencia határokat. rehabilitációba vontak aránya, munkába való vissza-
állás aránya stb.).
Minőségi indikátorok

A programok minősítése segíti az ellátás minőségé-
nek fejlesztését, összehasonlíthatóvá teszi az egyes
ellátók munkáját, valamint a finanszírozás differenci-
álásának alapjául szolgálhat (1. táblázat)(3).

1. táblázat. Minőség indikátorok a kardiológiai rehabilitációban

Általános indikátorok Betegségspecifikus indikátorok Finanszírozást segítő indikátorok
• Referálás és felvétel közötti idő • I. osztályú ajánlású gyógysze- • Átlagos ápolási napok száma
reket megkapó betegek aránya
• Előírt rehabilitációs programot • Terhelhetőség változása • Halálozás aránya
teljesítők aránya
• Komplett rizikó- • Depresszió felmérésének • Nem tervezett áthelyezések
stratifikációban részesülők aránya aránya
aránya
• Ez előírt oktatási egységeket • Dohányzásról való lemondást • Ápolási személyzet aránya
megkapó betegek aránya elősegítés aránya
• Ajánlások szerinti tréninginten-
zitási szintet elérők aránya

IRODALOM

1. 2008 PHS Guideline Update Panel, Liaisons, and 5. Piepoli MF, Corrá U, Benzer W, et al. Secondary
Staff Treating Tobacco Use and Dependence: 2008 prevention through cardiac rehabilitation: from
Update U.S. Public Health Service Clinical Practice knowledge to implementation. A position paper
Guideline Executive Summary Respiratory Care from the Cardiac Rehabilitation Section of the Eu-
2008;53(9):1217-1222. ropean Association of Cardiovascular Prevention
2. Arena R, Myers J, Williams MA et al. Assessment of and Rehabilitation. Eur J Cardiovasc Prev Rehabil
Functional Capacity in Clinical and Research Settings 2010;17(1):1-17.
A Scientific Statement From the American Heart 6. Pogosova N, Saner H, Pedersen SS et al.
Association Committee on Exercise, Rehabilitation, Psychosocial aspects in cardiac rehabilitation: From
and Prevention of the Council on Clinical Cardiology theory to practice. A position paper from the Cardiac
and the Council on Cardiovascular Nursing. Circulation Rehabilitation Section of the European Association
2007;116:329-343. of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation of
3. Grace SR, Poirier P, Norris CM et al. Pan-Canadian the European Society of Cardiology. Eur J Preventive
development of cardiac rehabilitation and secondary Cardiol 2014;júl 24, pii: 2047487314543075
prevention quality indicators. Can J Cardiol 7. Taylor RS, Brown A, Ebrahim S, et al. Exercisebased
2014;30(8):945-948. rehabilitation for patients with coronary heart disease:
4. Pavy B, Barbet R, Carré F, et al. Therapeutic systematic review and meta-analysis of randomized
education in coronary heart disease: Position paper controlled trials. Am J Med 2004;116:682–692.
from the Working Group of Exercise Rehabilitation 8. World Health Organization. (2001). International
and Sport (GERS) and the Therapeutic Education Classification of Functioning, Disability and Health
Commission of the French Society of Cardiology (ICF). Geneva: Author
Archives of Cardiovascular Disease 2013;106:680-
689.