Page 8 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

tenként az intézményen kívül keresse a hasznosítási lehe- ségektől nem mindenhol történt meg, és sok esetben töb-
tőséget. Ennek a problémakörnek a megoldására, a kutatói bes funkciókat látnak el az alkalmazottak. A kutatáshasznosí-
motiváció növelése érdekében javasoljuk a találmányidíj- tási tevékenység több intézményben keveredik a pályázati,
fizetés adókedvezményben történő részesítését. kutatásmenedzsment vagy egyéb stratégiai feladatokat ellá-
tó felelősségi körökkel, és csak kevés kutatóhely rendelkezik
7. A tudástranszfer-tevékenység egyik gyakori formája a külső önálló technológiatranszfer-irodával. A külföldi jó gyakorla-
partnerekkel együttműködésben vagy megbízás keretében tok és eredményesség vizsgálata alapján megállapítható,
végzett, szerződésen alapuló kutatás-fejlesztési tevékenység hogy az intézményen belül szervezeti önállósággal rendel-
nyomán létrejövő kutatási eredmények átadása. Az elmúlt kező, a belső viszonyokat ismerő, tudományos és az üzleti
időszakban folyamatosan erősödött a technológiatranszfer- szemlélettel bíró technológiatranszfer-egység kialakítá-
irodák intézményen belüli pozíciója, ugyanakkor a külső sára van szükség, mely speciális szaktudással és megfelelő
partnerek számára még mindig nem nyilvánvaló, hogy hol kompetenciával rendelkező munkatársakat foglalkoztat.
„kopogjanak be” az egyetemekre, kutatóintézetekbe abban
az esetben, ha nincs előzetes kutatói, tanszéki ismeretségük. 3. A kutatáshasznosítási tevékenységet nem lehet függetlení-
Az ipari–akadémiai együttműködés erősítése érdeké- teni az akadémiai környezettől, ezért a tudás létrehozásában
ben javasoljuk egy könnyen elérhető támogató mechaniz- központi szerepet játszó kutatók érdekeltté tételét a kutatói
mus kialakítását, melyben egy országos hatáskörű központi életpályamodellben is tükrözni kell. Ezért javasoljuk, hogy a
szervezet segíti a vállalkozások és kutatóhelyek közötti kom- minőség- és teljesítményalapú kutatói előmeneteli rend-
munikációt a kutatás-fejlesztési igények és kapacitások ösz- szer értékelési tényezői között hangsúlyosan jelenjenek
szeegyeztetése érdekében. meg az innováció és a kutatáshasznosítás területén elért
eredmények.
B Tudáshasznosítási gyakorlat az intézményekben
4. A technológiatranszfer-irodák szintjén nem lehetséges meg-
1. A folyamatosan változó belső és külső körülmények miatt az felelő mutatók definiálása, ugyanis a tudástranszfer-folyamat
elmúlt évtizedben a technológiatranszfer-irodáknak kevéssé külső (pl. szabályozói környezet, innovációs politika, gazdasági
volt arra lehetőségük, hogy a jövőre fókuszáljanak, és világos környezet) és belső (pl. az intézményi vezetés elkötelezettsége,
küldetés, illetve stratégia mentén tevékenykedjenek. A 2010- a kutatásra fordított kiadások nagysága, a kutatási eredmények
es tanulmány kiemelt horizontális javaslatként fogalmazta minősége) tényezőktől függő komplex tevékenység. Ebből
meg a tudás- és technológiatranszfer-misszió definiálását, kifolyólag célszerű lenne intézményi és országos szinten kiala-
ez azonban jellemzően még nem került írásban rögzítésre kítani egy egységes, a tudástranszfer-tevékenység eredmé-
intézményi szinten. Bár a technológiatranszfer-tevékenység nyességét mérő mutatórendszert.
bekerült az egyetemi intézményfejlesztési tervekbe, tovább-
ra is javasoljuk az intézmények számára a kutatás-fejlesztési 5. Jelenleg nincs egységes gyakorlat a közfinanszírozású
és innovációs stratégiájukkal összhangban álló tudástransz- kutatóhelyek körében a szellemi alkotások könyvviteli
fer-stratégia kialakítását, elfogadását. szempontból történő értékelésére és számviteli nyilván-
tartására. Javasoljuk, hogy ebben a tárgykörben országos
2. A tanulmány összeállítása során vizsgált intézményekben szinten kerüljön kialakításra egy olyan iránymutatás, mely
többé-kevésbé jól azonosíthatóak a technológiatranszfer- tükrözi és kezeli a szellemi alkotások természetéből fakadó
ügyekért felelős szervezetek és/vagy személyek, azonban sajátosságokat, és a helyes gyakorlat kialakítására ösztönzi a
azt tapasztaltuk, hogy ezek elhatárolása más szervezeti egy- kutatóhelyeket.

7