Page 12 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

nológiatranszfer-tevékenységének javítása, illetve az inkubációs kapcsolatos joggyakorlás, mind az együttműködésben végzett
szolgáltatások és a spin-off vállalkozások alapításához segítséget kutatás-fejlesztési tevékenység tekintetében. A kutatási (kon-
nyújtó szolgáltatások fejlesztése. zorciumi) szerződésben a szellemi alkotások sorsáról előre szo-
kás rendelkezni, amikor még nem feltétlenül ismert a projekt
A 2016-ban lezárult Jedlik-terv – Nemzeti stratégia a szellemi tu- eredményeként keletkező szellemi tulajdon értéke, így ennek
14
lajdon védelmére című szakpolitikai stratégia a szellemitulaj- a szabályozásnak a hatálya alatt előfordulhatott, hogy a kuta-
don-védelmi ismeretek széles körű hiányát, a közfinanszírozá- tóhely jogi szempontból érvényesen nem járulhatott hozzá az
sú kutatóintézetekre vonatkozó szabályozási hátteret, illetve a átruházáshoz. A kutatóhelyek presztízsét is hátrányosan befo-
szellemitulajdon-védelmi aktivitás kirívóan alacsony mértékét lyásolhatta ez a rendelkezés, hiszen az intézmény nem tudta
azonosította a hazai technológiatranszfer működésében a leg- garantálni, hogy a hasznosító partnerekkel történő tárgyalások
főbb hiányosságoknak. Ezek kiküszöbölésére a Szellemi Tulajdon során kialkudott feltételeket a kincstári vagyonért felelős szerv
Nemzeti Hivatala stratégiai célként fogalmazta meg az egyetemi is jóváhagyja. Erre a problémakörre jelentett megoldást a 2007-
–akadémiai szféra szellemitulajdon-védelmi ismereteinek gazda- ben megjelent törvénymódosítás.
gítását célzó együttműködések fejlesztését, az IPARJOG pályázat
hosszú távú fennmaradását és kibővítését, valamint annak meg- Hatályos szabályozás a felsőoktatásban
vizsgálását, hogy a nemzetközi jó gyakorlatok adaptálásával kö-
zéptávon megteremthető-e egy olyan, tőkepiaci elven alapuló A 2015-től hatályos új KFI-törvény 30. §-ában foglaltak szerint
befektetési alap, amely a kutatóhelyek és innovatív vállalkozások a közfinanszírozásból létrehozott szellemi alkotásokhoz fűződő
iparjogvédelmi aktivitásán keresztül támogatja a hasznosítási fo- jogok az államot illetik meg azzal, hogy az állam nevében és kép-
lyamatokat. viseletében a tulajdonosi jogokat a központi költségvetési szerv-
nek minősülő költségvetési kutatóhely gyakorolja.
B Jogszabályi háttér
Ez az új szabályozás tehát ismételten állami vagyonkörbe helyezi
A közfinanszírozású kutatóintézetekben létrejövő szellemi tulajdon a kutatóhelyeken keletkező szellemi alkotásokat, aminek a követ-
vagyonjogi státusza keztében a fentiekben vázolt problémák egy részével újra szem-
besülniük kell az állami egyetemnek és kutatóintézeteknek. A
A felsőoktatási intézményekben és más költségvetési kutatóhe- törvény a kapcsolódó indoklásban nem említi ennek a változás-
lyeken létrejövő szellemi alkotásokkal kapcsolatos szabályozás nak az okát, így sajnos nem ismert előttünk a jogalkotó szándéka
meglehetősen összetett. A jogszabályi környezetet a tudomá- a módosítással. A 30. §-hoz fűzött indokolás szerint a törvény az
nyos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény, az ál- innovációs közfinanszírozású támogatások egyik lényeges ren-
lami vagyonról szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, dezőelveként fogalmazza meg, hogy azok a kutatás-fejlesztés
a szerzői jogi törvény és az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák- teljes tevékenységi körén belül a gazdaságban és a társadalmi
ról szóló törvények alkotják. élet egyéb területein hasznosuló kutatás-fejlesztési tevékenység
támogatását és ösztönzését, a kutatási eredmények hasznosítá-
Korábbi szabályozás sát, ezáltal az innováció előmozdítását szolgálják. Úgy tűnik, hogy
az újonnan bevezetett rendelkezés és az indokolásban foglaltak
A 2014. december 31-ig hatályos innovációs törvény 15/A. §-a között ellentmondás húzódik, hiszen a szellemi alkotások állami
úgy rendelkezett, hogy a központi költségvetési szervnek mi- vagyonkörbe helyezése nem támogatja a kutatási eredmények
nősülő kutatóhelynél keletkező, továbbá az általa ellenérték fe- gyors és hatékony hasznosítását.
jében vagy ingyenesen megszerzett, szellemi alkotásokhoz fű-
ződő jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő Az új jogszabály a kutatóhelyeket tulajdonosi joggyakorlóként
hasznosító vállalkozásban megszerzett részesedés – az állami va- jelöli meg, azaz a szellemi alkotással a kutatóhely maga gazdálko-
gyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében dik: ez akár pozitívan is hangozhat azok számára, akik nem isme-
foglaltaktól eltérően – az adott, kutatóhelynek minősülő közpon- rik az állami vagyonnal kapcsolatos háttérszabályokat. Az állami
ti költségvetési szervet illeti. vagyonról szóló törvény szerint az állami vagyon hasznosítására
kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony
Ez a rendelkezés 2007. szeptember 25-én lépett hatályba, te- működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve
kintettel arra, hogy a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok ko- gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése.
rábbi, kincstári vagyoni körbe tartozása nem kedvezett a ku- Ezek a célok alapvetően az állami vagyon megőrzését szolgálják,
tatóhelyeken létrejött szellemi alkotások hasznosításának. A ezért nem állnak összhangban a közfinanszírozású kutatóinté-
szellemi alkotáshoz fűződő jogok kincstári vagyonkörbe tar- zetekben létrejött kutatási eredmények hasznosítására irányuló
tozása számos gyakorlati nehézséget okozott, mivel nem állt gyakorlattal, ahol a fő cél a szellemi alkotás mihamarabbi hasz-
összhangban sem a szellemi alkotások természetével, sem pe- nosításba adásba.
dig az állam innovációs célkitűzéseivel. Mivel kincstári vagyont
értékesíteni vagy azt megterhelni bizonyos feltételek mellett A teljesség kedvéért érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy a
kizárólag a központi állami szervek voltak jogosultak, és ellen- KFI-törvény hatályos rendelkezése és az állami vagyonról szóló
érték nélkül még ők sem mondhattak le róla, ez ellehetetlení- törvény 69. § (4) bekezdésében található átmeneti rendelkezése
tette volna a kutatóhelyeket mind a szolgálati találmányokkal között ellentmondás áll fenn, hiszen az állami vagyonról szóló
törvény e rendelkezése – a 2004-es innovációs törvényre történő
hivatkozással – tulajdonosként ismeri el a kutatóhelyeket.
14 Jedlik-terv – Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére (2013–2016); for-
rás: http://www.sztnh.gov.hu/hu/sztnh/kiadvanyok/a-szellemi-tulajdon-vedelmere-
iranyulo-nemzeti-strategia-jedlik-terv.

11