Page 16 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

Javaslat nem az együttműködésben (pl. konzorciumi vagy kollaborációs
megállapodás alapján) végzett kutatás-fejlesztési tevékenység-
A fentiekre tekintettel, a nemzetközi technológiatranszfer-szak- re is kiterjed. Sőt, a Ptk. szerinti vállalkozási típusú kutatásnál is
mában széles körben elfogadott gyakorlat alapján a hasznosító- indokolt lehet eltérő rendelkezés a létrejövő szellemi vagyon
(spin-off) vállalkozást a következők szerint javasoljuk definiálni a megosztására abban az esetben, ha pl. nem a teljes kutatást fi-
hazai szabályozásban: költségvetési kutatóhelyen létrejött szel- nanszírozza a megrendelő fél, vagy a kutatás olyan háttértudást
lemi alkotás üzleti hasznosítása céljából alapított gazdasági tár- kíván, amelyet a vállalkozó a szerződéskötést megelőzően fej-
saság, mely írásbeli szerződés útján szerzi meg a szellemi alkotás lesztett ki (background IP).
hasznosításának jogát a kutatóhelytől. Hasznosítóvállalkozásnak
tekinthető továbbá az az újonnan alapított gazdasági társaság, A fentiek okán a jelen tanulmányban vizsgált intézmények egy
mely a költségvetési kutatóhellyel közös kutatás-fejlesztési tevé- része már bevezette azt a gyakorlatot, hogy a KFI-típusú szerző-
kenység végzésére jön létre, a keletkező kutatási eredményeket dések szellemi tulajdonra, titoktartásra és publikálásra vonatko-
a későbbiekben licencia vagy átruházás útján hasznosítja, és er- zó rendelkezéseit a technológiatranszfer-irodák alakítják ki vagy
ről a két fél írásbeli megállapodásban rendelkezett. hagyják jóvá.

Szerződésen alapuló kutatás-fejlesztési tevékenység A felsőoktatási törvény 2016. január 1-jétől önálló alfejezetben
szabályozza az állami felsőoktatási intézményekben folytatott
A tudástranszfer-tevékenység egyik leggyakoribb formája a kül- kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységet. A felsőoktatási
ső partnerekkel együttműködésben vagy megbízás keretében kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység a törvényi megha-
végzett, azaz szerződésen alapuló kutatás-fejlesztési tevékeny- tározás szerint az államháztartáson kívülről származó bevétel-
ség eredményeként létrejövő kutatási eredmények átadása. ből, megrendelés alapján vagy együttműködés keretében az
Ezért a jelen fejezetben helyt adunk az így keletkezett szellemi állami felsőoktatási intézmény alaptevékenységeként végzett, a
alkotásokkal kapcsolatos szabályozási háttér vizsgálatának is. KFI-törvény 3. § 6. pontjában meghatározott innovációs és 11.
pontjában meghatározott kutatás-fejlesztési tevékenységek,
Szabályozási háttér továbbá ezek résztevékenységei. A törvényi indoklás szerint az
új szabályozás bevezetésére annak érdekében került sor, hogy
A vállalkozási típusú kutatási szerződésekre a Polgári Törvény- az ipari, vállalati kapcsolatok, együttműködések erősödéséből
könyv (Ptk.) 6:253. §-a diszpozitív szabályokat állapít meg. A származó tudományos és anyagi „haszon” elsősorban ne az
hivatkozott törvényhely (3) bekezdésében foglalt rendelkezés állami felsőoktatási intézmények által alapított gazdasági tár-
szerint, ha az eredmény szerzői jogi védelemben részesül vagy saságoknál, hanem közvetlenül a szigorúbb elszámolási köte-
iparjogvédelmi oltalomban részesíthető, a kutató a védelemből lezettségeket teljesíteni köteles, költségvetési szervi formában
eredő vagyoni jogokat köteles a megrendelőre átruházni. Ha a működő intézményeknél jelenjen meg. Tehát az üzletszerű KFI-
vagyoni jog átruházását jogszabály kizárja, a kutató a megenge- tevékenységet az intézmény falai között kell tartani, ez alól kivé-
dett legszélesebb terjedelmű felhasználási jog engedélyezésé- telként csupán a már korábban tárgyalt és jelenleg előnytelen
re köteles. Az (5) bekezdés ezzel összhangban úgy rendelkezik, szabályozási háttérrel bíró hasznosítóvállalkozások működését
hogy a szerződéssel összefüggő üzleti titok jogosultja a meg- engedélyezi a jogszabály. A törvény ezzel egy olyan speciális
rendelő és a kutatómunka alapján elkészített szellemi alkotás tevékenységi formát kíván definiálni, amely képes biztosítani a
nyilvánosságra hozatalához a megrendelő előzetes hozzájáru- költségvetési szerv formájában működő intézmények esetében
lása szükséges. is a megfelelő feltételeket. A KFI-vállalkozási tevékenység törvé-
nyi nevesítésével fokozottan indokolttá vált, hogy az egyetemek
A szerződést kötő felek a fenti szabályoktól szabadon eltérhet- az erre irányuló tevékenységük körében létrejövő szerződések
nek, és számos esetben indokolt lehet az eltérés. Mielőtt ennek kezeléséhez kapcsolódó eljárásrendjét meghatározzák, és a fe-
a gondolatnak a kibontására rátérünk, ebben az összefüggés- lelősöket kijelöljék.
ben is szeretnénk ismételten rávilágítani arra a problémakörre,
mely a közfinanszírozás útján keletkezett szellemi alkotások álla- Javaslat
mi vagyonkörben történő kezeléséből ered. A Ptk. alapján eltérő
megállapodás hiányában a kutatóhely köteles a megrendelésre A jelenlegi szabályozás tükrében felmerül a kérdés, hogy valóban
végzett kutatás eredményét átruházni a megrendelőre, a vizs- képes-e a közfinanszírozású kutatóhely megfelelni a kutatás-fej-
gált esetekben viszont állami vagyon átruházásáról beszélünk, lesztési partnerek elvárásainak, ha bizonytalanság van a szerző-
hiszen az iparjogvédelmi törvények (pl. szolgálati találmány), a désen alapuló KFI-tevékenység eredményeként keletkező szelle-
szerzői jogi törvény (szolgálati mű) és az intézményi szellemi- mi alkotások tulajdonjogi helyzetében. A kialakult ellentmondás
tulajdon-kezelési szabályzatok értelmében a kutatóhelyek al- feloldására javasoljuk, hogy a korábban bemutatott ajánlás sze-
kalmazásában álló kutatók munkaviszonyával összefüggésben rint az állam helyett a költségvetési kutatóhelyek szerezzék meg
keletkezett szellemi alkotások az érintett kutatóhelyet illetik. a kutatóik által létrehozott szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni
A szellemi alkotás Ptk. szerinti átruházása a kutatási szerződés jogokat.
útján ezt követően történhet meg jogérvényesen, hiszen a ku-
tatóhelynek először meg kell szereznie a kutatóktól a szellemi 3. Összeférhetetlenségi szabályok
alkotás feletti rendelkezési jogosultságot. Ha a jogosultság meg-
szerzésével a szellemi alkotás állami vagyonkörbe sorolódik, el- A 2005-ben hatályba lépett innovációs törvény egyik előremuta-
lentmondás alakul ki a Ptk. szerinti kvázi automatikus átruházás tó pontja volt, hogy a törvény 21. §-a értelmében a költségvetési
és az állami vagyon hasznosítására előírt szabályok között. Ez kutatóhely közalkalmazotti jogállású munkatársa a hasznosító-
az ellentmondás ugyanakkor nemcsak a vállalkozási típusú, ha- vállalkozásnak – a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával

15