Page 17 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

– tagjává vagy vezető tisztségviselőjévé válhat, illetve azzal mun- bályzattal (angol nyelvterületen: conflict of interest policy), mely-
kavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet. A rendelke- ben pontosan rögzítésre kerülnek a hasznosítóvállalkozásban
zés nem titkolt célja a kutatóhelyeken létrejött szellemi alkotások történő részvételre vonatkozó intézményi irányelvek és szabá-
hasznosításának ilyen módon történő támogatása volt. lyok.

E kétségkívül pozitív lépéshez képest némi zavart okozott a 4. Intézményi szintű szabályozás
jogalkalmazók körében, hogy a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 2009. január 1-jén hatály- A felsőoktatási intézmények működésére vonatkozóan a felsőok-
22
ba lépett módosítása az innovációs törvénynek épp e rendel- tatási törvény 2016. január 1-től kiegészült az egyetemek har-
kezéseit kérdőjelezte meg. A Kjt.-be 2009. január 1-jei hatállyal madik missziós tevékenységére utaló rendelkezéssel:
beiktatott új 43/D. § (1) bekezdése kimondja, hogy az MTA által
fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a köz- 2. § (5a) A felsőoktatási intézmény az alaptevékenységéből szárma-
ponti költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél zó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági
összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jog- hasznosításával hozzájárul a térsége társadalmi és gazdasági fejlő-
viszony, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató déséhez.
munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismere-
tek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására kerülne sor. Ezzel a jogalkotó a felsőoktatási intézmények alaptevékenysé-
Márpedig nehezen képzelhető el olyan hasznosítóvállalkozás, geinek körébe emelte a tudáshasznosítást. A szellemitulajdon-
ahol ezekre az ismeretekre ne lenne szükség. Ugyanezen § (3) kezelést és tudástranszfer-tevékenységeket érintően az egyes
bekezdése még azt is megtiltja, hogy a kutatóintézetnél foglal- intézmények szellemi tulajdonra és hasznosításra vonatkozó
koztatott magasabb vezető, vezető beosztású, illetve témacso- stratégiákat fogadhatnak el, és belső szabályzatokban rendelkez-
port-vezető közalkalmazott tagja, illetve vezető tisztségviselője hetnek a kapcsolódó eljárásrendről. Intézménytől függően ilyen
legyen olyan gazdasági társaságnak, amelynek az őt foglalkoz- szabályzat lehet jellemzően a szervezeti és működési szabályzat,
tató munkáltató az alapítója, tagja vagy a munkáltatóval gazda- a kollektív szerződés, a szellemitulajdon-kezelési szabályzat, to-
sági kapcsolatban áll. vábbá az összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a különleges
jogállású kutatókra (hallgatókra, vendégkutatókra) vonatkozó
Sokáig vitatott volt, hogy az innovációs törvény a Kjt.-hez képest rendelkezéseket tartalmazó szabályzatok. A jelen tanulmányban
e tekintetben mennyire tekinthető az általános szabályokat felül- vizsgált egyes intézmények szellemitulajdon-kezelésre vonatko-
író speciális szabálynak. A realitások figyelembevételével – a Kjt. zó gyakorlatát, a releváns szabályzatokra történő hivatkozással, a
szabályainak alkalmazását mellőzve – a gyakorlatban minden- következő fejezetekben ismertetjük.
esetre az innovációs törvény rendelkezései jutottak érvényre.
Időközben − 2010. január 1-jei hatállyal − az innovációs törvény A 2005-ben hatályba lépett innovációs törvény előírta a közfi-
ezen paragrafusa törlésre került, illetve ugyanilyen tartalommal nanszírozású kutatóhelynek minősülő intézmények számára
egy új (5) bekezdést iktattak be a Kjt. 41. §-ába. A vázolt problé- szellemitulajdon-kezelési szabályzat megalkotását, és jogkövet-
mát ez sem oldotta meg, mivel a Kjt. 43/D. §-ának rendelkezései kezményt is fűzött a szabályzat hiányához: 2006. január 1-jétől
alól a 41. § (5) bekezdése nem ad felmentést. kizárólag azok az intézmények pályázhatnak közfinanszírozású
támogatásra, amelyek rendelkeznek ilyen szabályzattal.
A hasznosítóvállalkozás egyik legfőbb előnye, hogy azok a kuta-
tók (feltalálók) lesznek érdekeltek a társaságban történő része- Az innovációs törvényhez fűzött miniszteri indoklás szerint az
sedésszerzés útján a kutatási eredmények továbbfejlesztésben, egyes kutatóhelyek szabályzatainak a szellemi alkotásokhoz fű-
akik korábban az intézményben a kapcsolódó szellemi alkotást ződő jogok védelmének, hasznosításának, a szellemi alkotások
létrehozták, és akik ebből eredően szakértői az adott kutatási te- tudatos, felelős és előrelátó kezelésének fontos eszközeinek kell
rületnek. A szakmában nem jártas olvasók számára is könnyen lenniük. A szabályzat megléte mind a kutatóhely vezetése, mind
belátható, hogy a szellemi alkotást létrehozó tevékenységet és a felügyeleti és ellenőrző szervezetek számára elő kell, hogy se-
a feltalálói státuszt függetleníteni kell attól, hogy az érintett sze- gítse annak megítélését, hogy a szellemi alkotás hasznosítására
mély éppen betölt-e vezetői tisztséget az adott intézményben, tett intézkedések során kellően figyelembe vették-e a hasznosí-
hiszen így hátrányos helyzetbe kerülhet a nem vezető státuszú tásra kerülő szellemi alkotás létrehozásának közfinanszírozásból
feltalálókkal szemben. Az összeférhetetlenséget ezekben a spe- fedezett ráfordításait, illetve milyen mértékben hasznosulnak a
ciális esetekben másképp szükséges kiküszöbölni, pl. belső sza- költségvetési források igénybevételével keletkezett szellemi al-
bályzatok létrehozása útján. kotások. Mindezekkel összefüggésben megfelelő felelősségi és
hatásköri szabályokat is meg kell határozni.
A kutatási eredmények gazdasági hasznosítása céljából tehát in-
dokolt, hogy a közalkalmazottak, ideértve a vezető beosztású köz- A közfinanszírozású kutatóhelyek munkáját elősegítendő az inno-
alkalmazottakat is, közreműködhessenek hasznosítóvállalkozások vációs törvényhez kapcsolódó intézkedésekről szóló 2286/2004.
tevékenységében, ezért − a Kjt. 41. §-ának (5) bekezdésében (XI. 17.) Korm. határozat 5. pontja előírta, hogy a szabályzatok
rögzítettekkel való összhang megteremtése érdekében is – in- kidolgozásához módszertani útmutatót kell kiadni. A kormány-
dokoltnak látjuk, hogy a költségvetési kutatóhely által foglalkoz- határozat az útmutató kiadásának felelőseként az oktatási minisz-
tatott közalkalmazott a hasznosítóvállalkozásnak − a munkáltató tert, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jogelőd-
előzetes írásbeli hozzájárulásával − tagja vagy vezető tisztség- jének számító Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)
viselője lehessen, illetve azzal munkavégzésre irányuló további elnökét, illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét, fel-
jogviszonyt létesíthessen. Ezt célszerű lenne ahhoz a feltételhez
kötni, hogy az intézmény rendelkezzen összeférhetetlenségi sza- 22 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról.

16