Page 21 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

A tanulmány készítése során lefolytatott interjúkból kiderült, 2016-ban az EMMI által meghirdetett „Intelligens szakosodást
hogy – az ETTF ajánlással foglaltakkal összhangban – az elmúlt szolgáló intézményi fejlesztések” (EFOP-3.6.1-16) című pályázati
34
években az egyetemeken intézményi szinten jelentős változás fi- kiírás. A felhívás szerint a támogatás átfogó célja annak előse-
gyelhető meg a tudástranszfer-tevékenység fontosságának meg- gítése, hogy a felsőoktatási intézmények olyan kapacitásokat
ítélésében, mely részben a kancellári rendszer bevezetésének, il- építsenek ki és olyan tudásbázist fejlesszenek, illetve olyan ku-
letve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) mint fenntartó tatási folyamatokat alakítsanak ki, amelyek képessé teszik őket a
által a már korábban hivatkozott felsőoktatási stratégiában meg- társadalmi innovációt szolgáló és a K+F-szféra igényeit kielégítő
fogalmazott elvárásoknak köszönhető. A kancellár személyében szolgáltatások nyújtására, valamint a kutatói utánpótlás biztosí-
olyan felelős vezető került az egyetemek élére a rektor mellé, aki tására. A pályázat benyújtásának feltétele volt, hogy az maradék-
kifejezetten az egyetem vagyongazdálkodásáért felelős, melybe talanul illeszkedjen a 2016–2020. évekre szóló intézményfejlesz-
beletartozik a szellemi alkotások kezelése és hasznosítása is. En- tési tervben rögzített profilhoz és stratégiai célokhoz, továbbá a
nek megfelelően a vizsgált egyetemeken a technológiatranszfe- végrehajtást szolgáló akciókhoz és tervezett fejlesztési beavat-
rért felelős szervezeti egységek – egy intézmény kivételével – a kozásokhoz. Az intézményeknél lefolytatott interjúk eredménye-
kancellár irányítása alá tartozó szervezeti egységekhez kerültek, ként megállapítható, hogy mindegyikük – amelyik a felhívásban
és a tudástranszfer-tevékenységek fejlesztése mindenhol beke- foglalt feltételek alapján pályázatot nyújthatott be – élt a támo-
rült az intézményfejlesztési stratégiákba (IFT) is. gatás igénybevételével, továbbá hogy mindegyik felsőoktatási
intézmény megjelenítette pályázatában a TTI-tevékenységének
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit vizsgálva fejlesztéséhez kapcsolódó költségeket. Az EFOP361 pályázat to-
megállapítható, hogy még nincsenek jelen önálló technológia- vábbi nagy előnye, hogy négyéves ciklusra szól, mely kiszámít-
transzfer-irodák, jellemzően a pályázatokkal is foglalkozó szerve- hatóbb, biztosabb finanszírozást nyújt a korábbi, széttöredezett,
zeti egységek, megbízott szakemberek vagy az érintett kutatók 1-2 éves periódusokra szóló támogatásokkal ellentétben.
látják el a kutatási eredmények védelmével és hasznosításával
kapcsolatos feladatokat. Személyi kompetenciák

Finanszírozási háttér Az interjúk alapján az rajzolódott ki, hogy a hazai TTI-k működé-
sének egyik legfontosabb akadályozó tényezője – a nemzetközi
Az első technológiatranszfer-irodák 2006–2009 között jelentek színtéren tapasztaltakhoz hasonlóan – a szakmailag kompe-
meg a magyarországi egyetemeken. Az elmúlt évtizedben jelen- tens humánerőforrás megtalálása és megtartása. A technoló-
tős kihívás elé állította a hazai TTI-ket a tevékenységeik ellátására giatranszfer-hivatás a természetéből fakadóan olyan összetett
és fejlesztésére rendelkezésre álló pályázati források ciklikus elér- és különleges szaktudást igényel, mely egyedi módon ötvözi
hetősége. A 2007–2013-ig tartó finanszírozási periódusban több a tudományos és üzleti ismereteket. A technológiatranszfert
TÁMOP pályázat is támogatott kutatásmenedzsment-szervezet- nem oktatják a hagyományos egyetemi képzés keretei között, a
fejlesztést és tudástranszfer-tevékenységeket. A további pályá- vonatkozó ismereteket az új dolgozóknak egyénileg kell meg-
zási kapacitással rendelkező intézmények ezt kiegészítették más, szerezniük személyre szabott képzéseken és a jó gyakorlatok
jellemzően közvetlen európai uniós forrásból (FP7, Central Europe elsajátításán keresztül. Egy-egy új alkalmazott betanítása tehát
Programme, Interreg) származó pályázati támogatással. A lefoly- jelentős befektetést igényel intézményi szinten, ezért fontos
tatott interjúk alapján megállapítható, hogy ebben az időszakban törekedni a TTI-dolgozók megtartására és a szakmára jellemző
az intézmények a pályázatokra mint fő finanszírozási forrásra te- fluktuáció csökkentésére.
kintettek a TTI-k működtetése tekintetében, és saját forrást nem,
vagy csak minimális mértékben biztosítottak. A pályázati források Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a sikeres kutatás-
ugyanakkor több okból sem tudták biztosítani a folyamatos mű- hasznosítási tevékenységhez intézményi szinten van szükség el-
ködtetést: a források hatékony felhasználása adminisztratív aka- különült, az egyetemi belső viszonyokat ismerő, tudományos és
dályokba ütközött, és számottevő erőforrást emésztett fel a pá- üzleti szemlélettel bíró technológiatranszfer-irodákra, amelyek
lyázatok kezelésével és elszámolásával kapcsolatos ügyintézés. A speciális szaktudással és megfelelő kompetenciával rendelkező
finanszírozást kisegítő, jellemzően innovációs pályázatok, melyek munkatársakat foglalkoztatnak. Ez, amint az a fejezetben bemu-
nem kifejezetten a technológiatranszfer-tevékenységek fejleszté- tatásra került, mára megvalósult a nagyobb hazai egyetemeken,
sét célozták, szintén jelentős erőforrást elvettek a TTI-k központi ugyanakkor számos tényező továbbra is jelentős kihívás elé ál-
feladatellátásától, és esetenként eltérő irányba terelték az irodák lítja a hazai technológiatranszfer-irodák vezetőit.
tevékenységét.
3. A szellemitulajdon-védelem finanszírozása
A 2014-es évet követően általánosan megfigyelhető tendencia
a hazai TTI-k életében az a finanszírozási hiány, mely szinte min- A finanszírozás forrásai
den intézményben a technológiatranszfer-irodák humánerő-
forrás-kapacitásának és hatékonyságának csökkenésével járt. A A tanulmányban vizsgált egyetemek szinte mindegyike ren-
pályázati források szünetelésének ugyanakkor pozitív hozadéka delkezik önálló költségvetéssel a szellemitulajdon-védelemmel
is volt egyes egyetemeken: megjelentek a belső intézményi költ- kapcsolatos költségek fedezésére, melyre a szellemitulajdon-
ségvetésből történő finanszírozások azoknál az intézményeknél, kezelési szabályzatok általában innovációs alapként hivatkoz-
melyek stratégiai célként tekintenek a tudástranszfer-tevékeny- nak. A finanszírozás forrása intézményenként változó, de álta-
ségek ellátására. lánosságban elmondható, hogy központi költségvetésből vagy

A következő nagy mérföldkő a hazai tudástranszfer feladatok fi- 34 További információ: https://www.palyazat.gov.hu/efop-361-16-intelligens-
nanszírozásának terén az új Széchenyi 2020 program keretében szakosodst-szolgl-intzmnyi-fejlesztsek.

20