Page 24 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

hozása, de sok esetben még szabadalmi (vagy egyéb iparjog- alapján javasoljuk egy hazai, országos szintű proof of concept alap
védelmi) bejelentés sem, tehát az eredményességet nem lehet létrehozását, mellyel hatékonyan áthidalható a kutatóhelyeken
kvantitatív mérőszámokhoz kötni. Így annak megítélésére, hogy keletkezett szellemi alkotások hasznosítása során jelentkező finan-
a támogatásokat valóban a PoC-fázisbeli céloknak megfelelően szírozási rés. A proof of concept alapok a gyakorlatban a legtöbb
használják-e fel, az eredménymérés helyett sokkal inkább a haté- esetben pályázati jellegű, a hagyományos kutatási támogatások-
konyságmérésre kell fókuszálni. hoz nagyon hasonló, de céljaikat tekintve azokkal nem azonos,
vissza nem térítendő fejlesztési támogatási rendszerben működ-
A proof of concept alapok működése nek a K+F-tevékenységek során kidolgozott találmányok piaci al-
kalmazhatóságának bizonyítására. A létrehozott PoC-alapok azon
A különböző országokban megfigyelt PoC-alapok a leggyak- intézmények számára a leginkább relevánsak, melyek már kiépí-
rabban állami szinten szerveződnek, azaz a támogatást az állam tett és gyakorlott technológiatranszfer-háttérrel rendelkeznek.
biztosítja az egyes projektek számára. A PoC-fázis elérését cél-
zó támogatási folyamat általában felhívással kezdődik egyete- Javaslatunk szerint az állam által kijelölendő alapkezelő a vissza
mi kutatók/egyetemi vállalkozók részére. A PoC-alapok forrása nem térítendő támogatást az egyes projektek számára az egye-
legyakrabban állami támogatás, adomány, intézményi kezelés- temeken/kutatóintézeteken keresztül folyósítaná, azaz ezek az
ben lévő pénzeszköz vagy ezek keveréke. utóbbiak lennének a kedvezményezettek és a felelősek a támo-
gatott projektjavaslatban leírtak megvalósításáért.
Annak érdekében, hogy a projekt helyi támogató struktúrához
való kapcsolódása biztosítva legyen, általában csak az egyetemi A támogatási folyamat lebonyolításával, így különösen a szerve-
technológiatranszfer-irodák által jóváhagyott jelentkezőket veszik zeti keretekkel kapcsolatban kiemelten lényeges elem a PoC-alap
figyelembe a támogatás odaítélése során, hiszen a TTI-k azok a helyi támogató struktúrához való kapcsolódása. Ezért javasolt,
szervezeti egységek az egyetemeken belül, amelyek leginkább hogy a támogatott projektek megvalósítását az intézményi tech-
tisztában vannak az adott intézmény találmányainak üzleti hasz- nológiatranszfer-irodák felügyeljék. A TTI-k szerepe egyrészt az
nosítási lehetőségeivel. A támogatás odaítéléséről jellemzően egy előszűrésben nyilvánul meg, azaz csak olyan projektek jelentkez-
bírálóbizottság dönt, mely a TTI-k ajánlásait rangsorolva hozza hetnek támogatásra, amelyeket a TTI-k előzetesen jóváhagytak
meg döntését arról, hogy mely projektek érdemesek a finanszíro- és támogatásra érdemesnek ítéltek. Szükségszerű, hogy a proof
zásra. A TTI-k, annak érdekében, hogy az általuk javasolt projektek of concept finanszírozásra érett projektek találkozzanak a TTI-vel,
pozitív elbírálásban részesüljenek a nemzeti szintű értékelés során, hiszen gyakori, hogy ezek a projektek már iparjogvédelmi (sza-
gyakran részt vesznek az innovatív projektötletek felkészítésében. badalmi) bejelentéssel rendelkeznek. Ennek megfelelően a fel-
Ahhoz tehát, hogy a PoC-alapok hatékonyan tudjanak működni találóknak/kutatóknak, akik az alap által nyújtott támogatásban
(az állami támogatás az arra érdemes egyetemi projekteket finan- szeretnének részesülni, először az egyetemi TTI-k menedzsereivel
szírozza) az egyetemeknek a kutatási eredmények hasznosulását kell felvenniük a kapcsolatot. A technológiatranszfer-irodákban
támogató kultúrával és infrastruktúrával kell rendelkezniük. rendelkezésre áll a szakértelem az előszűrésre, melynek segít-
ségével szelektálhatóak azok a projektek, melyeknél valamilyen
A fentiek alapján elmondható, hogy a TTI-k központi szerepet nyilvánvaló és nem helyreállítható akadály (iparjogvédelem hiá-
töltenek be abban, hogy az innovatív egyetemi találmányok nya, alacsony piaci potenciál) gátolja a későbbi hasznosítást. Az
finanszírozási forráshoz jussanak a proof of concept fázis eléré- előszűrés a bírálóbizottság munkáját segíti, hiszen csak azokkal a
séhez. projektekkel kell foglalkozniuk, amelyeket a TTI előzetesen támo-
gatásra érdemesnek minősített. A külföldi és hazai szakértőkből
Hazai gyakorlat (technológiatranszfer-szakemberek, technológiai inkubátorok
képviselői, kockázatitőke-kezelők, vállalatvezetők) álló bírálóbi-
Már a 2010-es tanulmány is megállapította a hazai proof of zottság a TTI-k ajánlásait rangsorolva, valamint a teljes pályázati
concept és pre-seed alapok hiányát az akkori pályázati tá- anyag bemutatása, a kutatók által (a TTI-k segítségével) összeállí-
mogatások hatékonyságának és a létrehozott eredmények tott rövid prezentációk (pitch) alapján hozza meg döntését arról,
fenntarthatóágának vizsgálata során. Az elmúlt években kevés hogy mely projektek érdemesek a támogatásra.
előrehaladás történt ezen a téren annak ellenére, hogy égető
szükség lenne a kutatáshasznosítás e fázisában fellépő finanszí- A támogatás odaítéléséről való döntéshez, a nemzetközi példák-
rozási rés betöltésére. nak megfelelően, a benyújtott pályázatok értékelése során töre-
kedni kell egy világosan megfogalmazott és átlátható értékelési
2018 elején Magyarországon a Debreceni Egyetem az egyedüli rendszer kialakítására. A befektetési kritériumokat egyértelművé
közintézmény, mely rendelkezik önálló proof of concept finan- kell tenni, és világosan kommunikálni kell a kutatók és csapatuk,
szírozási programmal. Az intézmény a karok által elért saját be- az egyetemi TTI-k, valamint a bírálóbizottság számára egyaránt.
vétel terhére hozta létre 2017-ben a Debreceni Egyetem Innová- Fontos, hogy a befektetési kritériumok ne csak a találmány jel-
ciós Alapot (DEINA), melynek alprogramjaként működik a PoC- lemzőire fókuszáljanak, hanem a találmány feltalálóinak, vala-
program. A 2018 februárjában megjelent program bővebben a mint a körülöttük szerveződő kutatócsoportnak a képességeire,
2. számú mellékletben kerül ismertetésre. készségeire egyaránt.

Javaslat egy állami proof of concept alap létrehozására Mivel a PoC-támogatás az egyetemi kutatási eredmények és azok
piaci hasznosítása közötti rés áthidalására irányul, a létrejövő alap
A nemzetközi szakirodalomban is igazolt tény, hogy az állami be- által támogatott tevékenységeknek leginkább a találmány tech-
avatkozás indokolt és helyénvaló lehet a PoC-alapok területén. nikai és piaci megvalósíthatóságának bizonyítására, azaz a PoC-
A technológiatranszfer-irodák képviselőivel lefolytatott interjúk fázisbeli tevékenységekre szükséges irányulniuk.

23