Page 28 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

A szellemi tulajdon kezelésével kapcsolatban az interjúk során jogviszonyban nem álló, de ott kutatás-fejlesztési tevékenységet
36
az derült ki, hogy a kezdeti nehézségeken túljutva mára a szel- végző személyek. Ők tipikusan a hallgatók, doktori hallgatók
lemitulajdon-kezelésre vonatkozó hatáskörök és folyamatok jól és vendégkutatók köréből kerülnek ki, továbbá idesorolhatók
szabályozottak, megfelelően dokumentáltak, azonban azt még az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban (pl. megbízási
nem mindenhol sikerült elérni, hogy a napi gyakorlatban is be le- szerződéssel) foglalkoztatott személyek.
gyen csatornázva minden ügy a felelős szervezeti egységekhez.
Általánosságban az iparjogvédelmi és az egyéb jogi területhez Az intézmény által foglalkoztatott kutatókra minden vizsgált sza-
kapcsolódóan a legerősebb a TTI-k szakértelme és tapasztalata, bályzat hatálya kiterjed, ebben egységes a gyakorlat. A 2010-es
melyet hatékonyan kialakított ügyintézés kísér. A hasznosítás te- állapothoz képest több ponton is előrelépés figyelhető meg a
rületén már kevesebb a tapasztalat, és nehézkesebb az ügyme- további személyek körében: míg a korábbi elemzés szerint nyolc
net is az egyetemen belül. Sok esetben problémát okoz, hogy az évvel ezelőtt még egyik intézmény sem gondoskodott a ven-
adminisztráció és a szerződéskötés hosszadalmas és bonyolult dégkutatók viszonyának rendezéséről, mára már a DE, az SZTE
folyamat, és ezt nehéz jól kommunikálni az üzleti partnerek felé, és PTE szabályzatában is nevesítésre került az intézménybe lá-
akik a piaci környezetben megszokott működési modellben dol- togató kutatókra vonatkozó rész. A hallgatók tekintetében is
goznak. egységesebbé vált a gyakorlat: kivétel nélkül minden szabályzat
kimondja, hogy a hallgatók is a szabályzat hatálya alá tartoznak.
Az iparjogvédelmi, illetve a hasznosításhoz kapcsolódó költ-
ségek finanszírozásának módját tekintve viszonylag egységes A személyi hatály vizsgálata során központi kérdés, hogy a sza-
helyzetkép rajzolódott ki az interjúk során. Az egyetemek álta- bályzatban felsorolt személyekkel szemben valóban kikény-
lában rendelkeznek innovációs vagy kockázati alappal, amely szeríthetők-e a szabályzat rendelkezései, azaz van-e megfelelő
kifejezetten a szellemitulajdon-védelmi költségek finanszírozá- jogi kötelék az intézmény és a kutató között. Egyes vélemények
sára szolgál. Egyes intézmények pályázati forrásból egészítik ki szerint a közalkalmazotti státuszban lévő kutatók kapcsán nincs
az iparjogvédelmi költségek fedezését, míg a BME-n kialakult, a probléma, hiszen az intézmények munkavállalóira automatiku-
karok autonómiáját megőrző speciális helyzetből adódóan erre san kiterjednek az intézmény által elfogadott szabályzatok. Más
központi dedikált forrás nem áll rendelkezésre. intézmények képviselői úgy vélekedtek, hogy célszerűbb lenne
külön nyilatkozattal – akár a kinevezési okmányba építve – elfo-
A szabályzatokban foglaltak gyakorlati megvalósítása kapcsán gadtatni a kutatókkal a szabályzat hatálya alá tartozást, ugyan-
az az összkép rajzolódott ki, hogy a rendelkezések szabályszerű is a munkaköri leírások jellemzően nem követik napi szinten
betartása mindenhol kritikus pontnak számít, ugyanakkor a sza- a kutatók tevékenységét és ez vitára adhat okot a törvényben
bályzatok sok esetben nem jelölik meg egyértelműen az egyes szabályozott szolgálati jelleg megítélésénél. Ebben a körben azt
feladatokért felelős személyeket/szervezeti egységeket. Általá- se feledjük, hogy a szabályzatok sokkal több kötelezettségről és
nos tapasztalat, hogy kijelölt felelősök hiányában egy-egy ren- jogosultságról rendelkeznek, mint ami az iparjogvédelmi és szer-
delkezés nyomán a kijelölt tevékenységek nem valósulnak meg, zői jogi törvényekből kiolvasható.
vagy nem kikényszeríthetők.
A nem munkaviszonyban álló személyek kapcsán egységes az
2. A szabályzatok összehasonlító elemzése intézmények álláspontja, miszerint velük külön nyilatkozattal
vagy szerződéssel szükséges elismertetni a szabályzat hatálya alá
Az alábbiakban a vizsgált intézményekben hatályban lévő szelle- tartozást, azonban a gyakorlatban ez csak kevés intézményben
mitulajdon-kezelési szabályzatokban foglalt rendelkezésekre és és rendszertelenül valósul meg.
azok gyakorlati alkalmazására vonatkozó vizsgálatunk eredmé-
nyeit hat szempont mentén csoportosítva foglaljuk össze. A személyi hatály szabályozásának összehasonlítása

A Személyi hatály Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: A hall-
gatókra vonatkozóan a BME-n találjuk a legrészletesebb szabá-
Általános megállapítások lyokat, ami valószínűsíthetően annak köszönhető, hogy a hallga-
tókat megcélzó Demola program keretében számos hallgatói
37
A KFI-törvény 33. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében ha fejlesztés születik az egyetemen. A hallgatókra csak abban az
a vonatkozó jogszabályok a felek eltérő rendelkezését lehetővé esetben terjed ki a szabályzat hatálya, ha a szellemi alkotás lét-
teszik, a szellemitulajdon-kezelési szabályzatnak ki kell terjednie rejöttéhez szükséges anyagi vagy egyéb feltételeket az egyetem
a kutatóhellyel kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszol- biztosítja. Jogi szempontból igen fontos az az előírás, miszerint a
gálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy hallgató bevonását megelőzően külön szerződésben vagy nyi-
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint polgári latkozatban kell rendelkezni arról, hogy a hallgató magára néz-
jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közre- ve kötelező érvényűnek fogadja el a szabályzatban foglaltakat.
működő kutatók jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folya- Egyebekben a szabályzat hatálya kiterjed a közalkalmazottakra
matában.
36 Az egyetemi hallgatók esetében nem találunk szabályt a hallgatói jogviszony-
A szabályzatok személyi hatályát alapvető módon befolyásolja nyal összefüggésben az intézmény keretei között létrehozott szellemi alkotások
az iparjogvédelmi és szerzői jogi törvényekben megtalálható sorsáról. A felsőoktatási törvény 44. § (1) bekezdése a hallgatói munkaszerződés
„szolgálati jelleg” intézménye, ebből eredően számos kötelezett- alapján létrejött jogviszonyban létrehozott szellemi alkotásokhoz fűződő vagyo-
ni jogokat a felsőoktatási intézményhez rendeli, azonban a rendelkezés nem
ség terheli mind az intézményeket mint munkáltatókat, mind a tekinthető újnak a korábbiakhoz képest, ugyanis a hallgatói munkavégzés is a
kutatókat mint alkalmazottakat. Törvényi rendelkezés hiányában szolgálati találmány szabályozási körébe esik.
egyedi szabályozást igényelnek az intézménnyel közalkalmazotti 37 További információ: https://budapest.demola.net.

27