Page 13 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

Hatályos szabályozás az akadémiai kutatóintézetekben következően meglehetősen ritkán hasznosítja a találmányokat
saját szervezeti keretein belül, azokat többnyire átruházza, vagy
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény az MTA jog- azok hasznosítására engedélyt ad.
15
állását jogi személyként működő köztestületként, az általa mű-
ködtetett kutatóközpontokat és kutatóintézeteket akadémiai Érdemes megjegyezni azt is, hogy a szellemi tulajdon átszállása
költségvetési szervként határozza meg. A jogszabályok vonat- tekintetében az iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények számos
kozó rendelkezéseinek összevetése után nem egyértelmű, hogy különös rendelkezést tartalmaznak. A szellemi alkotáshoz fűződő
az MTA-kutatóközpontok és -kutatóintézetek a KFI-törvényben jogok főszabályként a szellemi alkotást létrehozó személyt (pl. az
meghatározott költségvetési kutatóhely fogalma alá tartoznak-e, Szt. szerint a szabadalomhoz való jog a feltalálót) illetik meg. A
és ennek fényében vonatkozik-e rájuk a törvény 30. §-a, mely a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogok közül az átruházható-
kutatóhelyeken keletkezett szellemi alkotásokat állami vagyon- ak a közfinanszírozású kutatóhelyekre szállhatnak át valamely
körbe helyezi. jogügylet eredményeként, illetve jogszabály erejénél fogva, bár
tipikusnak inkább az utóbbi nevezhető. Az Szt. 10. §-ának (1) be-
Az akadémiai törvény 23. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az kezdésében foglaltak értelmében a szolgálati találmányra a sza-
MTA-nál keletkező szellemitulajdon-jogok az akadémiai vagyon badalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
körébe tartoznak, és kikerülnek az állami vagyonról szóló törvény
16
hatálya alól. Ezen szabályozás alapján azt állapítottuk meg, hogy A fenti ex lege jogutódlással a közfinanszírozású kutatóhely azon-
az akadémiai költségvetési szerveknél keletkező szellemi alkotá- ban csak egy korlátozott rendelkezési jogosultságot szerez a szel-
sok feletti tulajdonjogok nem tartoznak az állami vagyon körébe, lemi tulajdon vonatkozásában. Az Szt. 12. §-ának (1) bekezdése
vagyis a KFI-törvény vonatkozó rendelkezését ezekre nem szük- értelmében a munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének
séges alkalmazni. Ezt a szemléletet tovább erősíti az Akadémia átvételét követő észszerű időn belül köteles szabadalmi bejelen-
17
alapszabályának 66. § (6) bekezdése, melynek értelmében az tést tenni, továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a
akadémiai költségvetési szerveknél keletkezett szellemi tulaj- szabadalom megszerzése érdekében. Ugyanezen parag rafus (4)
donnal kapcsolatos jogok – a vonatkozó külön jogszabályok sze- bekezdése pedig kimondja, hogy szolgálati találmány esetén a
rint – a költségvetési szervet illetik meg. A szellemi vagyon lét- munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény
rehozásával és kezelésével kapcsolatos kérdések szabályozására vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak
az Akadémia szellemitulajdon-kezelési szabályzatot ad ki: ehhez a szabadalmi igény ingyenes átruházását az alkalmazotti talál-
illeszkedve az akadémiai költségvetési szervek elkészítik a saját, a mány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével
szellemi tulajdon kezelésére vonatkozó szabályzataikat. A szelle- vagy anélkül. Az Szt. e rendelkezésének gyakorlati következmé-
mi tulajdonnal kapcsolatos jogok értékesítéséből vagy hasznosí- nye, hogy a szellemi alkotáshoz fűződő jogok már ezen a ponton
tásából származó bevétel felett elsődlegesen a külön jogszabály kikerülhetnek az állami vagyoni körből.
szerinti tulajdonos (vagy annak rendelkezése alapján a használó
intézmény) rendelkezik. Gyakorlati problémák

Kapcsolódás az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szabályokhoz Az állami vagyonra vonatkozó szabályok jelenleg számos ügy-
viteli akadályt gördítenek a kutatóhelyeken működő technoló-
A szellemi tulajdon egyik legfontosabb sajátossága időben giatranszfer-irodák hasznosítási törekvései elé. A teljesség igénye
korlátozott jellege. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló nélkül ilyen akadályok a hasznosítás esetére előírt versenyez-
1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 22. §-a értelmé- tetés, a hasznosítóval szemben támasztott elvárások, a Magyar
ben a szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozzájárulási kötelezettsége vételi
évig tart, azonban a fenntartási díj meg nem fizetése, az oltalom jog alapításához és az értékesítésre vonatkozó szigorú szabá-
megsemmisítése vagy az arról való lemondás esetén az oltalom lyok, mint pl. az előzetes független szakértői értékbecslés és a
hamarabb is megszűnhet. A hasznosítás szempontjából megkö- nyilvános pályázat kiírására irányuló összetett szabályrendszer. A
zelítve megállapítható, hogy az Szt. a szabadalom jogosultjának nemzeti vagyonról szóló törvény a hasznosítási szerződés idő-
kizárólagos hasznosítási jogot biztosít. E kizárólagos jogosultság- beli hatályának korlátozásával további kedvezőtlen szabályozást
hoz ugyanakkor hasznosítási kötelezettség is társul: amennyiben jelent: hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfel-
a szabadalmas meghatározott időn belül nem gondoskodik a jebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alka-
találmány hasznosításáról, illetve másnak sem ad hasznosítási lommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító. Szintén a nemzeti
engedélyt, akkor – egyéb körülmények teljesülése esetén – az vagyonról szóló törvény rendelkezése, miszerint hasznosításra
ezt kérelmező számára a hasznosításra vonatkozó kényszerenge- vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható
délyt kell adni. Egy közfinanszírozású kutatóhely viszont a szelle- szervezettel köthető.
mi alkotások jellegéből és a kutatóhely elsődleges feladataiból
A technológiatranszfer-ügyletekben jártas szakemberek számára
15 1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról. nyilvánvaló, hogy a nemzeti és állami vagyonra vonatkozó sza-
16 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 23. § (2) sze- bályok nem segítik elő a kutatási eredmények hasznosítását és a
rint „Az Akadémia vagyonába tartozik az e törvény hatálybalépésével az Akadémiá-
nak átadott törzsvagyon és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 69. § (1) korai fázisú technológiák piacra vitelében rejlő kockázatok keze-
bekezdése alapján az Akadémiának átadott vagyon (a továbbiakban: az Akadémia lését. A hasznosító partnerek nem pusztán haszonélvezői a ku-
vagyona). Az Akadémia vagyonába tartoznak az ingatlanok, az immateriális javak tatóintézetben keletkezett szellemi alkotásnak: sokszor jelentős,
(ideértve a szellemi tulajdont is), a tárgyi eszközök, a pénz, a befektetések és a részese- az állami vagyonból történő ráfordításnál nagyságrendekkel na-
dések is.”
17 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tu- gyobb befektetés szükséges ahhoz, hogy egy termék vagy szol-
dományos Akadémia Alapszabálya és Ügyrendje egységes szerkezetben, 2017; gáltatás megjelenjen a piacon. Az iparjogvédelmi oltalom meg-
forrás: http://mta.hu/hatteranyagok/akademiai-szabalyozasok-105583. indítását követően nagyon rövid idő áll a kutatóhelyek rendel-

12