Page 14 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

kezésére a további befektetéseket vállaló partner megtalálására például közfinanszírozású támogatás esetén a támogató meg-
és a hasznosítási konstrukció komplex feltételrendszerének letár- követelheti, hogy a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támo-
gyalására, így nem életszerű a fent ismertetett versenyeztetési és gatással megvalósított projekt eredményeként létrejött szellemi
engedélyezési eljárások lebonyolítása. A 15 éves szerződéskötési alkotás közcélú felhasználásra ellenérték nélkül a támogató által
időtartam szintén gátló tényező, hiszen még a kutatóintézetek meghatározott személy javára átengedésre kerüljön. Ezen túlme-
által leggyakrabban hasznosított oltalmi forma, a szabadalom nően az állam mint fenntartó érdekeinek képviseletét biztosító
maximális oltalmi idejét sem éri el (20 év). Azt pedig kizártnak kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben
tartjuk, hogy egy hasznosító partner kockázatot vállaljon a tekin- szintén abba az irányba mutató lépés volt, hogy az egyetemek
tetben, hogy a szabadalmi oltalom utolsó éveiben fennmarad-e nagyobb döntési szabadságot nyerjenek a vagyongazdálkodás
a hasznosítási joga. Itt érdemes megemlíteni, hogy a szerzői jogi területén, egyidejűleg megőrizve annak a lehetőségét, hogy az
művek (pl. szoftver) esetében ennél sokkal hosszabb az oltalmi állami érdekek ne szenvedhessenek hátrányt.
idő, a know-how viszonylatában pedig nem is értelmezhető az
oltalmi idő lejárta. Egy-egy világszínvonalú kutatási eredmény Az akadémiai kutatóintézetek tekintetében a fentiek szellemisé-
hasznosításához számos szektorban (pl. gyógyszeripar, biotech- gében javasoljuk a vonatkozó jogszabályok harmonizálását.
nológia) piacvezető, tőkeerős külföldi vállalkozás bevonása szük-
séges, ami nem lehetséges, ha az átlátható szervezetekre kor- A spin-off (hasznosító-) vállalkozás útján történő hasznosítás
látozzuk a partnerek körét, hiszen így számos külföldi vállalatot
kizárunk. Ráadásul a hasznosító félnek azt is vállalnia kell, hogy a Az akadémiai környezetben létrejött szellemi alkotásokban rej-
hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett mó- lő gazdasági értékek kiaknázásának egyik különleges formája a
18
don jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes spin-off vállalkozás alapítása útján történő hasznosítás.
személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt, ami szintén
nem várható el egy olyan szervezettől, amely jelentős befekte- Hazai szabályozás
tést vállal a hasznosítás érdekében. Az itt felsorolt akadályok nem
teljes körűek, a nemzeti és állami vagyonról szóló törvényekben A 2010-es tanulmányban foglalt megállapítások továbbra is
és a kapcsolódó háttérjogszabályokban további olyan rendel- helytállók, a spin-off vállalkozásokkal kapcsolatos szabályozás
kezések lelhetők fel, amelyeket kedvezőtlennek ítél meg a hazai területén nem történt érdemi, előremutató változás. Az új KFI-
technológiatranszfer-közösség. törvény változtatás nélkül átvette a korábbi innovációs törvény-
ből a hasznosítóvállalkozás definícióját: költségvetési kutatóhelyen
Javaslat létrejött szellemi alkotás üzleti hasznosítása céljából az állam nevé-
ben és képviseletében alapított vagy annak részvételével, részesedé-
Álláspontunk szerint a hazai innováció előmozdítása, azaz a köz- sével működő gazdasági társaság.
finanszírozású kutatóhelyeken létrehozott kutatási eredmények
hasznosítása és azok piaci termékké, szolgáltatássá fejlesztésé- A KFI-törvény 34. §-a alapján a kutatóhely által a hasznosító-
nek hatékony szabályozási környezetben megvalósuló elősegí- vállalkozásban megszerzett részesedés tekintetében az államot a
tése nagyobb prioritással rendelkezik, mint a szellemi alkotások költségvetési kutatóhely képviseli, és a hasznosítóvállalkozásnak
állami vagyonkörben tartása. A fent ismertetett és a tanulmány az állam tulajdonában álló társasági részesedései felett a tulaj-
későbbi részeiben is bemutatott szakmai indokok alapján meg- donosi jogokat és kötelezettségeket a költségvetési kutatóhely
győződésünk, hogy a hatékony technológiatranszfer-tevékeny- gyakorolja. Az egyetemek által alapított hasznosítóvállalkozások
ség alapfeltétele, hogy – a sikeres nemzetközi gyakorlattal és az esetén ugyanakkor bizonytalan a tulajdonosi háttér: valószínűsít-
európai uniós ajánlásokkal összhangban – az egyetemeken és hető, hogy a lex specialis derogat lex generalis elv alapján a felső-
kutatóintézetekben keletkezett szellemi alkotások feletti rendel- oktatási intézmények által alapított hasznosítóvállalkozásokban
kezési jog az adott kutatóhelyet illesse. A korábban bemutatott megszerzett részesedés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi
hazai innovációs stratégiák kiemelt célként határozzák meg a CCIV. törvény (továbbiakban: Ftv.) 86. § (4) bekezdés értelmében
közfinanszírozással előállított tudásvagyon társadalmi-gazdasági nem minősül állami vagyonnak, azonban nem egyértelmű a
hasznosítását, ezek teljesüléséhez azonban elengedhetetlen a megítélése annak, hogy a két törvény miként viszonyul egymás-
jogszabályi környezet módosítása és a szellemi alkotások kiveze- hoz. A bizonytalanságot növeli, hogy az Ftv. 88. § (7) bekezdése
tése az állami vagyonkörből. értelmében a szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve
működtetett intézményi társaságra egyebekben a KFI-törvényt
A fentiek alapján javasoljuk, hogy a közfinanszírozású kutató- kell alkalmazni, amely ugyebár állami vagyonként rendelkezik a
helyek kapjanak korlátozásoktól mentes rendelkezési jogot (tu- részesedésekről. Megjegyzendő, hogy a 2014-ig hatályos inno-
lajdonjogot) a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó azon jogok vációs törvény ebben a kérdésben is egyértelműen fogalmazott,
tekintetében, amelyeket a kutatóhely jogszabály erejénél fogva, miszerint a hasznosítóvállalkozás részesedése – az állami vagyon-
illetve valamely jogügylet folytán megszerez. A korlátozó ren- ról törvényben foglaltaktól eltérően – a kutatóhelynek minősülő
delkezések alóli felmentés megfelelő ellentételezését jelent- központi költségvetési szervet illeti.
heti az, hogy a KFI-törvény 18. §-ának (1) bekezdése alapján a
közfinanszírozású kutatóhelyeknek szellemitulajdon-kezelési Ha a tulajdonosi háttér vizsgálatától elszakadunk, további olyan
szabályzattal kell rendelkezniük, amely többek között rögzíti az rendelkezéseket találunk a hasznosítóvállalkozásokra vonat-
adott kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotások kezelésére és kozóan, melyek nem tükrözik a közfinanszírozásból létrejövő
hasznosítására irányadó szabályokat, illetve a szellemi alkotások kutatási eredmények hasznosítása során elvárható állami és in-
létrehozásában közreműködő kutatók jogait és kötelezettségeit.
Ezen túlmenően maradnak még lehetőségek a rendelkezési jog 18 A tanulmányban a spin-off vállalkozás és hasznosítóvállalkozás kifejezést egy-
korlátozására: a KFI-törvény 16. §-ának (2) bekezdése értelmében más szinonimájaként használjuk.

13