Page 11 - SZTNH - Szellemitulajdon kezelés és a kutatási eredmények hasznosítása a közfinanszírozású kutatóhelyeken

2. Hazai szabályozás nológiatranszfer-egységek működésének és az egyetemi–ipari
együttműködések kialakításának ösztönzésén keresztül.
A Stratégiai dokumentumok
A Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stra-
13
11
A Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia több helyen is foglal- tégia deklarált célkitűzése erősíteni a felsőoktatás kutatási és
kozik a kutatásmenedzsment és a tudástranszfer kérdésével. Az fejlesztési tevékenységeinek egészét, hatékonyabbá tenni a fel-
akadémiai kutatási eredmények hasznosításával kapcsolatban sőoktatási kutatási folyamatokat, javítani a tudományos és kuta-
két fontos, a stratégia által javasolt tevékenységet szeretnénk tói utánpótlás feltételrendszerét, markánsabb részvételt bizto-
kiemelni: sítani a regionális K+F-ökoszisztéma fejlesztésében és erősíteni
a felsőoktatási intézmények „harmadik misszióját”: azaz növelni
• A nagy kockázat miatt piaci alapon nehezen finanszírozható, társadalmi innovációs és tudásbázis-szolgáltató szerepüket, va-
kezdeti fázisban lévő ötletek számára szükség van a megvaló- lamint nemzetközi beágyazottságukat.
sítási kockázatokat eltűrő támogatási eszközök indítására, jel-
lemzően vissza nem térítendő közvetlen anyagi támogatások A felsőoktatási stratégia az egyetemek küldetéseként definiál-
formájában. ja a tudásvagyon társadalmi-gazdasági hasznosítását, melyhez
szorosan kapcsolódik a technológiatranszfer-tevékenység. A
• A szellemi eredmények gazdasági eredményekké konver- szakpolitikai elemzés szerint az intézményekben rendelkezés-
tálásában kulcsszerepet játszó start-up és spin-off vállalko- re álló KFI-potenciál hasznosítása az ország gazdasági fejlő-
zások számára szükséges biztosítani a megfelelő támogató dése szempontjából kulcskérdés. Az intézmények szerepe az
eszközöket. (Pl. a piac számára megfelelő konstrukcióban iparjogvédelmi bejelentések területén folyamatosan növek-
államilag támogatott üzleti inkubátorok elérhető szolgálta- szik, 2013-ban a hazai szabadalmak 13%-át itt állították elő.
tásaival, támogatott kockázatitőke-konstrukciókkal és garan- A stratégia által előirányzott célérték 2023-ra a 20%-os része-
ciaalapokkal, valamint a szellemitulajdon-jogok megfelelő sedés. A technológiatranszfer-tevékenység a közvetlen KFI-
szabályozásával.) bevételhez is jelentősen hozzá tud járulni a licenciabevételek
növelésén keresztül. Az intézmények KFI-bevételének aránya
A stratégiában rögzített beavatkozási mátrix külön intézkedés- 2012-ben 1,5% volt az összbevételhez képest, ehhez kapcso-
ként nevesíti a tudás- és technológiatranszfer-szolgáltatások fej- lódóan a stratégia célul tűzte ki, hogy 2023-ra 10%-ra emel-
lesztését, különösen az intelligens szakosodás terén. kedjen ez az arány.

A Befektetés a jövőbe: Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs A felsőoktatási stratégia által megfogalmazott, az innovációhoz
Stratégia 2020 kiemelt célként fogalmazza meg az innováci- és technológiatranszferhez kötődő célkitűzések:
12
ós ökoszisztéma általános fejlesztésén túl a K+F-ráfordítások és
a kutatói állomány növelését. A stratégia három fő elem köré • a felsőoktatási intézmények kompetenciatérképe alapján a ki-
rendeződik: a tudás előállítása, a tudás felhasználása és közöt- emelt kompetenciaterületek beazonosítása az ágazatirányítás
tük a tudás áramlása (tudástranszfer) alkotják az alappilléreket. szintjén;
A tudástranszfer-tevékenységekhez kapcsolódóan a stratégia
helyzetelemzése erősségként említi az egyes szegmensekben • együttműködési rendszerek kialakítása az innovációs érték-
erősödő egyetemi–vállalati együttműködéseket, azonban gyen- lánc minden lépésében (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kí-
geségként jelentkezik az, hogy nem kapnak a kutatásban kellő sérleti fejlesztés, piaci innováció, társadalmi innováció);
hangsúlyt a piaci-társadalmi igények/elvárások, nem hatékonyak
a technológiatranszfer-folyamatok, és a spin-off folyamatokat is • a felsőoktatás fokozott részvétele a technológiaintenzív vál-
számos szemléletbeli-intézményi tényező hátráltatja. A fentiek lalatok – elsősorban a kkv-k – innovációs kompetenciájának
tükrében lehetőségként kínálkozik a gazdasági-társadalmi igé- felépítésében;
nyeket jobban kielégítő „vállalkozó egyetemek” kialakítása és a
párbeszéd erősítése az egyetemek és a vállalatok között, melyek • a felsőoktatási intézmények ipari kapcsolatainak erősítése, fel-
azonban megfelelő intézményi támogatás és kiszámítható, tá- sőoktatási és ipari együttműködési központok kiépítése;
mogató jogi környezet nélkül nem, vagy nem elégséges hatás-
fokkal valósíthatók meg. • a közvetlen K+F-megrendelések volumenének a növelése;

A stratégia a tudásáramlás kapcsán megállapítja: ha a tudás- • a felsőoktatás helyi gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatásának
transzfer intézményei és szervezetei gyengék, vagyis nem ké- erősítése;
pesek a gazdaság számára is felhasználható módon közvetíteni
a kutatás-fejlesztés során teremtett eredményeket, akkor olyan • a felsőoktatási intézmények gazdálkodási feltételrendszeré-
szűk keresztmetszet alakulhat ki, ami önmagában is megnehezíti nek módosítása a vállalatokkal való együttműködés biztosí-
a magasabb hozzáadott érték előállítását, tágabb értelemben az tása érdekében.
ország gazdasági felzárkózását. A stratégia ezért kiemelt célként
határozza meg a tudástranszfer erősítését és fejlesztését a tech- Az egyetemek harmadik missziós tevékenységén belül a tudo-
mányos kutatások eredményeinek tényleges innovációvá alakí-
11 Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia, 2014; forrás: http://nkfih.gov.hu/ tásához szükséges a felsőoktatási intézmények tudás- és tech-
szakpolitika-strategia/intelligens-szakosodasi-strategia-s3.
12 Befektetés a jövőbe: Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia
(2013–2020); forrás: https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia/nemzeti-kfi- 13 Fokozatváltás a felsőoktatásban, 2016; forrás: http://www.kormany.hu/
strategia/befektetes-jovobe-kfi. download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDF.

10