Page 192 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 192

A fejezet első részében a felhasználási szerződések szabályairól lesz szó. A felhasználási szer-
           ződés a szerzői jog alapvető szerződéstípusa, amelyre sok speciális szabály vonatkozik a Ptk.-
           ból ismert szerződésfajtákhoz képest. A fejezet ezt követően a munkaviszonyban létrehozott
           művekre vonatkozó speciális szabályokat, majd az alternatív engedélyezés lehetőségeit mu-
           tatja be, végül az árva művekre és a közös jogkezelésre vonatkozó szabályokat ismerteti. Az
           előbbi jogintézmény az ismeretlen vagy ismeretlen helyen lévő jogosult műveinek  felhaszná-
           lására vonatkozik, míg az utóbbi a művek tömeges felhasználásában játszik szerepet.

             A törvény által az alkotók számára biztosított szerzői jogok a művek és teljesítmények
           felhasználásával nyerik el értelmüket. E hasznosítás révén van lehetőség kifejezni az alko-
           tók erkölcsi elismerését és anyagi megbecsülését.
             A szerző legfőbb joga, hogy rendelkezzék műve felett, így kizárólagos joga van a mű
           egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában
           történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Főszabály
           szerint a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető, ezért ez a szerzői
           jog gyakorlásának egyik alapköve, enélkül a szerzők képtelenek lennének jogaik gyakorlá-
           sára, a felhasználók pedig a művek jogszerű felhasználására. E szerződés fontosságát az is
           hangsúlyozza, hogy főszabály szerint írásba kell foglalni.
             Bizonyos esetekben a felhasználási engedélyt nem a szerző adja. Ilyennek tekinthető a
           munkaviszony (amikor a munkaviszonyban létrehozott alkotás feletti rendelkezési jogot
           a munkáltató szerzi meg), az alternatív engedélyezési megoldások (amikor a jogosult egy
           nyilatkozattal előre meghatározza a művek és teljesítmények felhasználási feltételeit), az
           árva művek felhasználása (amikor az engedélyt az ismeretlen vagy ismeretlen helyen lévő
           jogosult helyett az SZTNH adja) vagy a közös jogkezelés (amikor egyes művek bizonyos
           felhasználása tömeges mértékű, ezért az engedélyezés egyénileg hatékonyan nem gyako-
           rolható).



           9.1.   A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS

           9.1.1.   A felhasználási szerződés fogalma

           A felhasználási szerződés az Szjt. 16. § (1) bekezdése és 42. §-a szerint az a szerződéstípus,
           amellyel a szerző harmadik személy felhasználónak engedélyt ad az általa megalkotott szer-
           zői mű felhasználására, a felhasználó pedig köteles ezen felhasználási engedély fejében díjat
            zetni.  Felhasználási engedély elsősorban a szerzővel kötött felhasználási szerződéssel
                 477
           szerezhető, vagyis a jogszabály elsődlegesen a kétoldalú szerződéses formát részesíti előny-
           ben. Ez a szabály nem zárja ki azt, hogy a szerző egyoldalú nyilatkozattal adjon valakinek
           felhasználási engedélyt (l. később), azonban a főszabály a felek közös megállapodása. A



           477   A témáról részletesen Faludi Gábor: A felhasználási szerződés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Buda-
             pest, 1999. A korábbi szabályozásra l. Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog – A gyakorló jogász kézikönyve.
             Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990.

           192
   187   188   189   190   191   192   193   194   195   196   197