Page 187 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

8. AZ EGYES MŰTÍPUSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

hatják a szerzői jogi jogosult jogainak jogszerű korlátozását. Ahogy a Legfelsőbb Bíró-
470
ság rámutatott, a tulajdonost megillető jogok rendeltetésszerű gyakorlása vezethet akár a
szerzői jogok korlátozásához, a szerző pedig tűrni köteles építészeti alkotásának az átépíté-
sét, illetve elbontását – tekintve, hogy a tulajdonosváltozásnak köszönhetően felmerülő új
tulajdonosi igény eredményeként az építmény átalakítása a rendeltetésszerű joggyakorlás
körébe tartozhat, így nem eredményezhet szerzői jogi jogsértést. A tulajdonos használati
jogának rendeltetésszerű gyakorlásához kapcsolódó átépítés azonban nem eredményezheti
a tervező szerzői jogainak sérelmét. A tervező szerzői joga szempontjából a felhasználó
hasznosítási jogosultságait érdekösszeméréssel kell mérlegelni. 471
Az átépítések kapcsán külön felmerül annak kérdése, hogy minek minősül egy épí-
tészeti alkotás lebontása vagy áthelyezése? Míg az átdolgozás esetén nem kizárt, hogy
egyéni, eredeti jellegű alkotómunka eredményeként – akár a származékos mű szintjét is
elérő – szerzői mű jöjjön létre, egy épület bontása esetén az Szjt. által megkívánt kreatív
alkotómunka nem található meg, hiszen az nem hozzátesz a műhöz, hanem megsemmi-
síti azt. Általában igaz, hogy önmagukban az épület bővítésére, felújítására, átalakítá-
472
sára, korszerűsítésére irányuló tervekben a jogszabály által megkívánt kreatív alkotótevé-
kenység sem szükségszerűen jelenik meg – így ehhez gyakran nem is szükséges az eredeti
tervező engedélye.
Ugyanakkor nem kizárt, hogy egy átalakítás az épület (mint mű) integritásának sérel-
mével jár. Sok esetben ugyanis ez az épület látképét is megbontja – akár olyan mér-
473
tékig, hogy külső megjelentése elveszíti az eredeti építészre jellemző stílusjegyeket. Ilyen
eset történt meg a híres valenciai építésszel, Santiago Calatravával, amikor egyik alkotásán
– Bilbao emblematikus hídján, a Zubizuri-n – egy ingatlanberuházás miatt hozzáépítést
hajtottak végre, amely a szerző szerint a munkájában fellelhető jellegzetes szimmetria tor-
zításával járt. A bíróság végül amellett, hogy megállapította a személyhez fűződő jogok
érintettségét, kimondta azt is, hogy a közérdekű célból (a gyalogosforgalom megkönnyítése
végett) végrehajtott hozzáépítés előbbre való a szerző személyhez fűződő jogainál.
A többi alkotáshoz hasonlóan az építészeti mű szerzőjét is a mű létrejöttétől kezdve meg-
illeti a szerzői jogok összessége, különösen a névfeltüntetéshez való személyhez fűződő
474
jog. Tehát abból az alapelvből kiindulva, hogy a mű megalkotója csak természetes személy

470 A megváltozott magánérdekek mellett a szerzői jog korlátozásának a közérdek (például ilyen lehet egy
meglévő épület akadálymentesítése, ha hozzáépítenek mozgáskorlátozottak számára egy feljárót), illetve a
társadalmi igények is alapjául szolgálhatnak, valamint a helyi építési szabályzat változása is indokolhatja a
szerző jogok érvényesülésének a korlátozását.
471 LB Pfv. 20.303/2005.
472 Barta Judit: Az építészeti alkotások és a tervek szerzői jogi védelmének fejlődése egy színház történetén
keresztül. Sectio Juridica et Politica, 23. évfolyam, 2. szám, 2005, p. 405–437.
473 Az Szjt. 67. § (1) bekezdése szerint az építészeti alkotásnak (és a műszaki létesítmény tervének) a szerző
hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű
használatot befolyásolja, a mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül.
474 Szjt. 9. § (1) bekezdése.

187