Page 185 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

8. AZ EGYES MŰTÍPUSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

azon elvi kérdés megválaszolására, hogy a szerzői jog az épületet vagy a tervet védi tulaj-
donképpen – rámutatva arra, hogy az építészeti alkotás mint alkotás fogalma kettős jelle-
gű, mivel beletartozik a terv és a megvalósult épület is. Az Szjt. alapján a védelem mind
462
az egész műre, mind pedig annak azonosítható részére kiterjed. A tervezési dokumentáció
esetében azonban az egyéni-eredeti jelleg megállapítása nem egyszerű kérdés, mivel a többi
vizuális alkotáshoz képest – az építésügyi szabályozás részletes előírásainak köszönhető-
en – itt eredendően kevesebb mozgástere nyílik az alkotónak. Például a panelházak vagy
egyéb házgyári épületek esetében, amelyeknél a típustervekben alkalmazott megoldások a
legtöbbször az adott épület egyetlen kivitelezési és műszaki lehetőségét jelentik – ráadásul
a felhasznált műszaki elemek összeállításából más építményi struktúra jellemzően nem is
következhet – nem beszélhetünk egyéni-eredeti jellegről. Alapvető kérdés tehát, hogy
463
a tervezés különféle – egymástól függetlennek tekinthető, de szükségszerűen egymásra
épülő – fázisaiban létrehozott, inkább funkcionálisnak minősülő alkotások önmagukban
lehetnek-e szerzői jogi védelem tárgyai. Ennek a gyakorlatban akkor van különös jelentő-
sége, amikor az egyes fázisokat nem ugyanazon szakember (szerző) végzi, hiszen így sok
esetben a tervek felhasználása engedélyköteles tevékenység lehet.
Mivel a tervművek ugyanazon alkotás tekintetében egyúttal eltérő készültségi fokot is
jelenthetnek, e készültségi fokok elérése és a tényleges kivitelezés elkerülhetetlen változta-
tásokat (elhagyásokat, tartalmi módosítást, bővítéseket, vagyis szerzői jogi értelemben vett
átdolgozást) igényel, amelyeket egyébként a felhasználó a szerző tiltakozása ellenére is vég-
rehajthat (vagy a szerzőtől különböző személlyel végrehajtathat). A szerzői jogi védelem
464
feltételei mindig egyedileg, a szakmai, jogszabályi előírások, gyakorlati megfontolások, és
különösen az egyes épületek rendeltetésén keresztül vizsgálandók.
Az SZJSZT több ügy kapcsán is úgy találta, hogy az egyes tervfázisok (látványterv,
konstrukciós terv, gyártmányterv, engedélyezési terv, kiviteli tervek stb.) esetében akár
465
külön-külön sem kizárt a szerzői jogi védelemhez szükséges egyéni-eredeti jelleg fennállá-
sa. Noha a megrendelői megkötésekre, illetve az arculati kézikönyv előírásaira gyelemmel
kell lennie, a tervező viszonylag nagy szabadságot élvezhet például a konstrukciós tervek és
az azokat gyártásra alkalmassá tevő gyártmánytervek esetében. A kiviteli terv (amelynek
készítése során az engedélyezési tervben rögzített fő paraméterektől érdemben eltérni csak
az engedélyezési terv készítőjének hozzájárulásával lehet – 1:50 arány) azonban általában
nem tekinthető az engedélyezési tervek (1:100 arány) szerzői jogi értelemben vett átdol-

462 SZJSZT-15/2010 – Építészeti alkotás engedélyezési tervének felhasználása kivitelezési terv elkészítésére
és a felhasználási engedély terjedelme támogatási szerződés részét képező általános szerződési feltételek
alapján.
463 Bakos Kitti, Nótári Tamás: Adalékok az építészeti alkotások szerzői jogi védelméhez. Jogelméleti Szemle,
2011. 1. szám.
464 SZJSZT-14/2006 – Építési kiviteli terv felhasználása.
465 SZJSZT-23/2010 – Konstrukciós tervek, gyártmánytervek és látványtervek szerzői jogi megítélése; SZJSZT-
15/2010 – Építészeti alkotás engedélyezési tervének felhasználása kivitelezési terv elkészítésére és a felhasz-
nálási engedély terjedelme támogatási szerződés részét képező általános szerződési feltételek alapján.

185