Page 184 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

Mi történik akkor, ha ugyan nem kifejezetten egy szerzői jogi védelem alatt álló művet
fényképezünk, azonban fotónkon – mintegy a panoráma részeként – mégis szerepel ilyen
„engedélyköteles alkotás”? Franciaországban például az épületek látképe jogvédett; to-
456
vábbi érdekesség, hogy az Ei el-torony pedig csak nappal fotózható, mivel a francia szerzői
jogi törvény alapján annak kivilágított éjszakai látképe installációnak minősül, így csak
engedéllyel lenne megörökíthető.
A második említett példa kapcsán szükséges visszautalni az oktatási célból történő sza-
bad felhasználás szabályaira. E tekintetben a szabály az, hogy a képzőművészeti, építé-
457
szeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti al-
kotás tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára használható fel
szabadon.
A szabad felhasználások közül az idézés esetében érvényesül még speciális szabály a kép-
zőművészeti, iparművészeti és fotóművészeti alkotások vonatkozásában. Az Szjt. 67. §-ának
(5) bekezdésében foglalt rendelkezés kizárja e művek esetében az idézést. E tilalom beve-
zetését az indokolta, hogy egy vizuális mű esetében egy részlet kiragadása nagy bizonyos-
sággal jelentené integritásának sérelmét. Mivel pedig egyedül az alkotó képes eldönteni,
hogy mi számít a műve esszenciáját adó lényegi részletnek, így azt is kizárólag ő maga tudja
eldönteni, hogy egy részlet más általi felhasználása milyen mértékben jelenti a mű egységé-
nek sérelmét, ezért hozzájárulása az ilyen esetekben elengedhetetlen. 458

8.5. AZ ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁSOK ÉS A MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEK

Az Szjt. példálózó felsorolása szerint az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épü-
letegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, továbbá a műszaki létesítmény terve
459
szerzői jogi védelem alá tartozhat. Mivel az építészeti alkotás egyúttal „a téralakítás egyé-
ni-eredeti megoldásait jelenti”, ennek alapján nem kizárólag az épületek tartozhatnak ide,
hanem akár a kert- és tájépítészeti művek is. 460
A szakirodalom és a joggyakorlat is egyöntetűűen vélekedik arról, hogy védelem tárgya
lehet mind az építészeti terv, mind pedig a – szerzői jogi szempontból többszörözésének mi-
nősülő – épület. Egy belsőépítészeti terv önálló felhasználása kapcsán tért ki az SZJSZT
461

456 Bizonyos EU-tagállamokban, pl. Luxemburgban, Olaszországban, Belgiumban, Görögországban, az EU-n
kívüli országok közül Fehéroroszországban és Ukrajnában is olyan szerzői jogi szabályozás van érvényben,
amely alapján engedéllyel lehet fotózni a közterületen álló és még szerzői jogi oltalom alatt álló épületeket,
műalkotásokat (függetlenül attól, hogy magáncélra – pl. egy nyaralás során – történik a fotó elkészítése).
Részleges jelleggel, azaz magáncélra fotózhatók a köztereken álló épületek és műalkotások az EU-n belül
pl. Romániában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Izlandon és Szlovéniában, az EU-n kívül pe-
dig pl. Albániában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban. Ezeken a helyeken, amennyiben kereske-
delmi célú felhasználásra készülnek a fotók, ahhoz már engedélyt kell kérni.
457 Az Szjt. 33. § (4) bekezdése határozza meg az oktatási cél fogalmát.
458 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 416.
459 Az Szjt. 1. § (2) bekezdésének k) és l) pontjában írt alkotások.
460 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 411.
461 Ha épület készül a tervdokumentáció alapján, az szerzői jogi szempontból többszörözésnek minősül.

184