Page 182 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 182
Számos esetben előfordul az is, hogy valamely alkotás értékesítésére nemcsak az alkotója
halála után, hanem már a szerzői jogi védelem idejének letelte után kerül sor. Felmerül a
kérdés, hogy az ilyen művek áremelkedése miatti nyereség is csak az eladót és a műkereske-
dőt illesse-e, vagy a társadalom egésze részesüljön-e ebből az összegből. Példának hozható
Csontváry Traui látkép naplemente idején című képe, amely 2012-ben 240 millió Ft-ért kelt
el – ez az eddigi legmagasabb összeg hazai aukción. E kérdést az ún. zető köztulajdon
453
452
(domaine public payant) jogintézménye oldja meg. Bár a zető köztulajdont is ugyanazon
ügyletek után kell zetni, mint a követőjogi díjat, mind a kedvezményezettek személye,
mind a jogintézmény célja eltérő. A zető köztulajdont ugyanis az alkotók közössége (nem
a szerző vagy jogutóda) részére szedi be a közös jogkezelő szervezet, majd az így összegyűlt
forrást – nyilvános ösztöndíjpályázatok kiírásával – a vizuális művészek alkotótevékenysé-
gének és szociális céljainak elősegítésére fordítja. Tehát az alkotások értéknövekedése által
ebben az esetben végső soron az alkotóművészek egy másik generációjának a boldogulási
esélyei növekednek.
Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919): Traui látkép naplemente idején (1899)
Mind a követőjogi díj, mind pedig a zető köztulajdonnal kapcsolatos díj meg zetése alól
mentesülnek a muzeális intézmények, ha nem műkereskedőtől szerzik meg az eredeti mű-
alkotás tulajdonjogát, feltéve hogy működésük jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás
célját közvetve sem szolgálja.
452 http://viragjuditgaleria.hu/hu/item/9792/ – Fotó: Szilas Norbert.
453 Szjt. 100. §.
182