Page 180 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 180
Franciaországban az erre vonatkozó törvényt 1914-ben fogadták el, és 1920-ban lépett ha-
tályba. Magyarországon 1994-óta elismert jog.
A követőjog megszületésekor, a XX. század eleji Franciaországban számos impresszi-
446
onista festőt mentett meg az éhínségtől. Később a BUE által vált nemzetközi szinten
elismertté, de csak opcionális jelleggel, és viszonossági alapon előírva. Az EU a követőjogi
irányelvvel egységesítette a jogintézményt immár kötelező jelleggel. Az irányelv átülteté-
sével teremtett jogi környezet, bár azonos mértékű jogdíjakat határozott meg az Európai
Unióban, mégis kihatott a műtárgy-kereskedelemmel foglalkozó szervezetek területi meg-
oszlására is, mert ezek után Európán belül az aukciósházaknak jobban megérte a kedve-
zőbb adókulccsal dolgozó tagállamokba áttenni székhelyüket (vagy éppen az Egyesült Ál-
lamokba, ahol eleve nem is ismert a követőjog intézménye). 447
HUNGART © 2017
Philippe Halsman (1906–1979): Dalí Atomicus (1948) 448
Az irányelv ugyan előírta és részletesen szabályozta a követőjog gyakorlását, az eltérő
tagállami háttérszabályozásnak köszönhetően azonban még így sem mindig egyértelmű
például, hogy egyes esetekben – főleg ha a már elhunyt alkotók örökösei lesznek a jogdíj
jogosultjai – ki jogosult e jogdíjra. Ilyen problémával néztek szembe Salvador Dalí leszár-
mazottai is. A jogeset szerint a Franciaországban érvényesített jogdíjat Dalí örököseinek
zették ki, és nem a spanyol államnak, akiket ezért beperelt a művész alkotói hagyatékának
446 BUE 14ter cikk.
447 Kiss Tibor: A követő jog – Egy jogintézmény múltja, jelene és jövője a magyar szerzői jogban. Miskolci Jogi
Szemle, 2. évfolyam, 1. szám, 2007, p. 66.
448 http://www.greynotgrey.com/blog/wp-content/uploads/2014/04/salvador-dali2.jpg.
180