Page 176 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

A fentiek alapján úgy tűnhet, mintha az adatbázisok sajátos védelme (mind a szerzői
jogi, mind a „sui generis” oltalom) leírható lenne úgy, mint a gyűjteményes művek és a
szo verek szabályozásának az ötvözése, amiben talán van is valami igazság, többek között
az azonos felhasználási környezet és a felhasználást lehetővé tevő eszközök azonos műkö-
dése miatt. Így a szabályozás az adatbázisok vonatkozásában is magában foglalja azt a már
ismerős elemet, miszerint a felhasználó az adatbázis jogszerű felhasználása során a szerző
engedélye nélkül is elvégezheti azokat a felhasználási cselekményeket, amelyek az adatbázis
tartalmához való hozzáféréshez és rendeltetésszerű felhasználásához szükségesek.

8.4. A KÉPZŐMŰVÉSZETI, FOTÓMŰVÉSZETI, IPARMŰVÉSZETI ÉS IPARI TERVEZŐMŰVÉSZETI ALKO
TÁSOK

Az ún. vizuális alkotások területén sok esetben gondot okoz már az egyes alkotások mű-
típusba történő besorolása is. Tipikusan ilyen, az építészet, az iparművészet vagy az ipari
tervezőművészet körébe egyaránt sorolható, „vegyes” terület a belsőépítészet, amelynek
megítélése attól függ, hogy mely aspektusát vizsgáljuk. Az építészet például térátalakító
jellegű tevékenység, míg valamely berendezési tárgy külső megjelenésének kialakítása az
438
ipari tervezőművészet körébe tartozik. A modern kor digitális fejlődésével – különösen
az okostelefonokban található jó minőségű kamerák használatának mindennapossá válá-
sával – tendenciává vált, hogy az emberek életük mindennapos eseményeit lépten-nyomon
megörökítik és dokumentálják. A vizuális alkotások körében tehát egyre nagyobb jelentő-
sége van a fotóművészeti alkotásoknak.
Az Szjt. külön részt szentel e műtípusoknak, és néhány speciális rendelkezést állapít meg
vonatkozásukban.

8.4.1. A kiállítás joga

Az Szjt. által szabályozott kiállítás jogának értelmezése számos, a kiállítás konkrét törvé-
439
nyi fogalmának hiányából adódó kérdést vet fel. Az első tisztázandó kérdés az, hogy tulaj-
donképpen mi minősül kiállításnak? A törvényi szabályozás például nem tesz különbséget
a „nyilvános” és a „nem nyilvános” kiállítás között. E körülményből következően például
egy fotósorozat kávézóban a vendégek, vállalati épület folyosóján a munkavállalók vagy ga-
lériában bárki számára megtekinthető elhelyezése a szerzői jog szempontjából ugyanolyan
megítélés alá esik.

438 Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 412.
439 69. § (2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a szerző bele-
egyezése szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a szerző beleegyezésére,
és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.

176