Page 174 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 174

rendszerben tárolt adatok, információk tág halmazát érti adatbázis alatt – és így sokszor a
           szo verek szerves részeként is megjelenik –, addig a jogszabály ehhez képest egy szűkebb,
           elvontabb fogalommal operál.
             A törvény szerint az adatbázisok „…önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek
           valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi ele-
           meihez – számítástechnikai eszközzel, vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet
           férni” [Szjt. 60/A. § (1) bek.]. A szo verhez hasonlóan a törvény az adatbázis részének te-
           kinti annak dokumentációját, valamint a működtetéséhez szükséges szo vereket is.


           8.3.1.   Az adatbázisok elhatárolása

           Az adatbázisokkal összefüggésben kétféle védelem állhat fenn. Amennyiben az adatbázis-
           ban szereplő adatokat egyéni, eredeti jellegű szerkesztési elvek mentén rendezték össze, az
           adatbázis gyűjteményes műként szerzői jogi védelemben részesül még akkor is, ha a gyűj-
           temény egyes elemei külön-külön nem érik el a szerzői jogi védelem szintjét (Szjt. 7. §). A
           gyűjteményes műnek minősülő adatbázis szerzője az adatbázis egészére nézve rendelkezik
           a szerzői jogokkal, ami nem érinti az adatbázisban esetlegesen szereplő önálló művek szer-
           zőinek jogait. Fontos kiegészítés azonban, hogy a szo verekhez hasonlóan az adatbázis
           vagyoni jogai is átruházhatóak, és nem szükséges a kereskedelmi forgalomban kapható
           adatbázisok felhasználási szerződésének írásba foglalása.
             Amennyiben az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése je-
           lentős ráfordítást igényelt, az adatbázis ún. sui generis oltalomban részesülhet, ami a szer-
           zői jogokhoz viszonyítva korlátolt oltalom.  Enne a fő sajátossága az oltalmi idő nyilvá-
                                                 433
           nosságra hozatalának vagy elkészültének évétől számított 15 évre történő korlátozásán is
           meglátszik. Így ezen oltalom keretei között az adatbázis előállítójának – aki saját nevében
           és kockázatára kezdeményezte annak létrejöttét – hozzájárulása szükséges az adatbázis
           egészének többszörözéséhez, nyilvánossághoz közvetítéséhez.
             Amint a 6.4.2. fejezetben már említettük, a kapcsolódó jogi védelemhez három előfelté-
           telnek kell teljesülnie:
                egyrészt az adatbázisnak meg kell felelnie az Szjt. szerinti fenti de níciónak;
                másrészt engedhetetlen, hogy az adatbázis tartalmának megszerzésébe, ellenőrzésébe
             vagy megjelenítésébe jelentős ráfordítást fektessenek [Szjt. 84/A §. (5) bek.];
                végezetül az  adatbázis  előállítójának speciális, az  Európai Gazdasági Térséghez
             kapcsolódó személyi hatály alá kell esnie.
           Az alábbiakban csak a második feltétel tartalmi elemeit elemezzük. A jelentős ráfordítás
           fogalmának értelmezésében elsősorban az adatbázis-irányelv nyújt segítséget. Ez alapján a
           ráfordítás lehet pénzbeli, illetve idő-, munka- vagy energiaráfordítás,  annak jelentősége
                                                                        434
           pedig mind minőségi, mind mennyiségi lehet. 435
             Fontos a jelentős ráfordítás kapcsán kitérni arra, az EUB több döntésével megerősített


           433   L. Szjt. 84/A-E. §.
           434   Adatbázis-irányelv (40) preambulumbekezdés.
           435   Adatbázis-irányelv 7. cikk (1) bekezdése.

           174
   169   170   171   172   173   174   175   176   177   178   179