Page 175 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 175
8. AZ EGYES MŰTÍPUSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
szempontra is, hogy a ráfordítás kizárólag akkor minősülhet az adatbázis védelme szem-
pontjából jelentősnek, ha az kimondottan az adatbázis létrehozásának céljából történt. Így
például – bár a gyakorlatban jelentős ráfordítás lehet – az adatbázist megillető védelem
szempontjából nem számít jelentős ráfordításnak az adatbázis tartalmi elemeinek létreho-
zását elősegítő ráfordítás, illetve a tartalmi elemeknek a létrehozás során történő ellenőr-
zésének költsége sem (jelentős ráfordításnak minősülhet ugyanakkor az adatbázis tartalmi
elemeinek beszerzésére és a már meglévő elemek ellenőrzésére fordított költség).
A jelentős ráfordítás kapcsán kiemelendő, hogy a tartalom megszerzését el kell választa-
ni annak előállításától, a tartalmi elemek ellenőrzését az azok létrehozása során folyt ellen-
őrzéstől, a megjelenítést pedig a korábban létrejött tartalmi elemek megjelenítésétől, mivel
csupán az előzőek költségei számíthatóak be az adatbázisra költött ráfordítások közé. 436
A kétféle adatbázis elhatárolásában az alábbi eset segíthet. Az SZJSZT egy használtautó-
hirdetési portált elemző szakvéleménye szerint az ilyen oldalak jellemzően szokványos
megoldásokat követnek, tárgyuk szerint vannak válogatva, mint ahogy az újságokban is
elkülönítik az ingatlanhirdetéseket az állásajánlatoktól. „A tárgybeli honlapon található
tartalmi elemek ugyancsak ezen általános, szokványos, a tematikai, illetve funkcionális-
logikai kapcsolatot meg nem haladó, így az egyéni, eredeti jelleget nélkülöző szempontok
szerint kapcsolódnak egymáshoz.” Ennek megfelelően tehát gyűjteményes műként az ol-
437
dal védelmet nem élvezhet. Mindazonáltal az eljáró tanács megjegyezte, hogy amennyiben
az adatbázisok sui generis védelme esetén elvárt jelentős anyagi ráfordítás követelményét
teljesíti a honlap, úgy adatbázisként állhat oltalom alatt.
8.3.2. Az adatbázis jogszerű felhasználójának biztosított kivételek
Az Szjt. a szo verekhez és a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisokhoz hasonlóan a
pusztán sui generis védelemben részesülő adatbázisok jogszerű felhasználóinak is kivételt
biztosít az engedélykérési kötelezettség alól. Ennek célja a fenti műveknél korábban már
említett módon az adatbázis rendeltetésszerű használatának a biztosítása, vagyis annak
elérése, hogy a felhasználó pl. engedélyének keretein belül szabadon használhassa az adat-
bázis tartalmi elemeit. Ezt, a jelentéktelen részlet kimásolását engedélyező kivételt azonban
több korlátozás is szűkíti:
csak már nyilvánosságra hozott adatbázisok esetében alkalmazható,
ha az eredeti engedély csak az adatbázis egy részére vonatkozik, a kivétel is csak e részre
alkalmazható.
Ellentétben a szerzőkkel és a szomszédos jogi jogosultakkal, az Szjt. IV. fejezetének sza-
bad felhasználási esetei az adatbázis-előállítókra nem alkalmazhatóak, az e jogosultak
engedélyezési joga alól biztosított kivételeket kizárólag az Szjt. 84/C. §-a tartalmazza. E
speciális kivételekre is megfelelően alkalmazandók azonban a szabad felhasználás álta-
lános szabályai.
436 Bővebben: SZJSZT-16/2010 – Adatbázis szerzői jogi és kapcsolódó jogi (sui generis) védelme.
437 SZJSZT-31/2008 – Interneten közzétett, használtautó hirdetésekből összeállított adatbázis szerzői jogi és
sui generis kapcsolódó jogi védelme.
175