Page 170 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

További érdekesség a lmalkotásokkal kapcsolatban, hogy azokra nem alkalmazhatóak
a munkaviszonyban létrehozott művekre vonatkozó általános szabályok (Szjt. 30. §), ezzel
is hangsúlyozva a lm mint szerzői mű és a lmszerzők sajátos jellegét.
Jól látszik, hogy a lmalkotások és szerzőik tág körülhatárolása mellett a jogszabály tö-
rekszik rugalmasan tekintettel lenni a bevett lmipari, szakmai gyakorlatra. Ennek követ-
keztében a lmekkel kapcsolatban felmerülő szerzői jogi kérdések tisztázásához tekintettel
kell lenni a lm keletkezésével kapcsolatos körülmények változatos, széles spektrumára,
beleértve a szándéknyilatkozatok és egyéni hozzájárulások eseti megítélését is.
A lmalkotás oltalmának nem fogalmi eleme a többszerzősség vagy a szerzőktől el-
határolt lmelőállító személye. Jogilag egyáltalán nem kizárt az egyszerzős lmalkotás,
amennyiben valaki egymaga képes valamennyi, a lmalkotás létrejöttéhez szükséges al-
kotó, anyagi és technikai támogató és koordinatív szerepet betölteni. Ennek a gyakorlati
megvalósítása a forgalomban kapható eszközök és alkalmazások ismeretében egyáltalán
423
nem elképzelhetetlen. Ha nem is minden szerepet maga Robert Rodríguez töltött be a
Volt egyszer egy Mexikó című lmben, azért ő volt a lm rendezője, producere, forgató-
könyvírója, zeneszerzője, operatőre, vágója és díszlettervezője…

8.2. A SZOFTVER

A funkcionális művek oltalma egyáltalán nem idegen jelenség a szerzői jogban, gondoljunk
akár a tudományos művekre, akár az építőművészeti alkotásokra. Ezek a művek jellemző-
en több szakmai feltételnek és elvárásnak is megfelelnek – annak érdekében, hogy alkal-
masak legyenek funkciójuk betöltésére – amellett, hogy jellemzően egyéni, eredeti jelleggel
is felruházza azokat szerzőjük. Ezért a szerzői jog általános szabályainak nomhangolása,
kiegészítése az ilyen műtípusoknál szükségszerűnek tűnik, nem túl meglepő tehát hogy az
egyes műtípusokra vonatkozó különös rendelkezések között több funkcionális művel is
találkozunk.
Az egyik legújabb, megjelenési formájában pedig talán a legegyedibb funkcionális mű-
típus a számítógépiprogram-alkotás, más néven a szo ver. Új, alig pár évtizedes jelenség-
ről van szó az oltalomban részesülő művek között, amely az adatfeldolgozást végző gépek
megjelenésével tekinthető egyidősnek. Nehéz pontosan meghatározni, hogy mit is értünk
szo veren, az informatikatudomány általános de níciója szerint például a számítógépi
adatok és utasítások gyűjteményére használjuk ezt a szót. Az uniós jogalkotó a szo ver-
irányelvben a számítógépi programokat analógia alapján a BUE szerinti irodalmi műként
részesíti szerzői jogi védelemben azok előkészítő dokumentációjával együtt. Az Szjt., átvé-
ve a szo verirányelv de nícióját, csupán annyit mond ki, hogy a „védelem a számítógépi
programok bármely formában történő kifejezésére vonatkozik” [1. cikk (2) bek.]. Ez termé-

423 A lmalkotásokkal kapcsolatos szerzői jogi kérdéseket elemez Grad-Gyenge Anikó: Jogod van hozzá: A
lmes szerzői jogok kérdései. In: Varga Balázs: Final Cut – A tankönyv. Budapest, L’Harmattan Kiadó,
2013, p. 142–163; Takó Sándor: A drónok alkotói célú felhasználásának szerzői jogi kérdései. ISZJSZ, 11.
(121.) évfolyam, 2. szám, 2016. április, p. 52–63.

170