Page 193 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 193

9. A FELHASZNÁLÁS



        felhasználási szerződés szükségszerű lényeges fogalmi elemei a fenti de níció alapján tehát
        az alábbiakban ragadhatók meg:
              a szerző megnevezése, aki az engedélyt adja,
              a felhasználó megnevezése, aki az engedélyt kapja,
              a mű megjelölése, amelyre az engedély vonatkozik,
              a felhasználási módok, típusok, amelyre az engedély kiterjed,
              a felhasználási engedély ellenértéke, azaz a szerzői jogdíj.
        Ezen öt lényeges elem hiányában nem is beszélhetünk felhasználási szerződésről, a feleknek
        legalább ezekről rendelkezniük kell ahhoz, hogy közöttük a szerződés létrejöjjön.
           Van a felhasználási szerződésnek olyan speciális típusa, amelynek esetében a fenti öt
        elem sem elegendő ahhoz, hogy létező szerződésről beszéljünk. Ilyen a jövőben megalko-
        tandó műre vonatkozó felhasználási szerződés, amikor a felhasználó valamilyen szerzői mű
        elkészítését rendeli meg a szerzőtől. Ennél a szerződéstípusnál a szerző kötelessége a szer-
        ződés alapján elkészített mű felhasználónak történő átadása is, amely nélkül a felhasználó
        nem tudja a szerződéssel megszerzett szerzői felhasználási jogait gyakorolni. Jövőben meg-
        alkotandó műre vonatkozó felhasználási szerződés jön például létre a felek között akkor,
        amikor valaki megrendel egy portréfestményt egy festőtől, vagy egy város önkormányzata
        megrendel egy köztéri szobrot a helyi szobrászművésztől, de jó példa erre az is, amikor egy
        egyedi honlap dizájnját kell a weblapfejlesztőnek elkészítenie. Ezekben az esetekben gya-
        korlatilag elengedhetetlen a mű átadása, birtokának átruházása is, míg a szerződés megkö-
        tésekor már létező művel kapcsolatos felhasználás esetében ez nem minden esetben szük-
        séges, mivel a felhasználó rendelkezhet is a műpéldánnyal (pl. egy már kiadott hangfelvétel
        videóban történő háttérzenei felhasználása esetében is a felhasználó rendelkezésére állhat
        már a hangfelvétel anélkül, hogy ezt a felhasználónak külön meg kellett volna a jogosulttól
        kapnia). Az átadás a különböző műtípusoknál különbözőképpen történhet, így festmény
        vagy szobor (és minden egyéb,  zikai, anyagi formában megjelenő mű) esetében szükséges
        a műpéldány átadása, míg honlapdizájn esetében a dizájn vagy a gra kai tervek, szo ver
        esetében a kód és a hozzá tartozó dokumentáció megrendelőnek történő átadása valami-
        lyen hordozón vagy online elérhetővé tétele.

        9.1.2.   A felhasználási szerződésekre vonatkozó rendelkezések korlátja

        A felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a szerzői
        vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésekre, valamint az előadóművészi teljesítmé-
        nyek felhasználására és az előadóművészi vagyoni jogok átruházására irányuló szerződé-
        sekre is. Az Szjt. ezzel a szabályával kiterjeszti a felhasználási szerződés fogalmát további
        három fajta szerződésre, amelyek szabályai jellegükből eredően a „megfelelően alkalmazni
        kell” kifejezés alapján eltérőek lehetnek az általános szabályoktól. Ez a felsorolás nem tar-
        talmazza valamennyi, az Szjt.-ben nevesített szerződést.
           Így nem kell alkalmazni az általános szabályokat az előadóművészeken kívüli egyéb
        szomszédos jogi jogosultak, így a hangfelvétel-előállítók által az általuk előállított hang-
        felvételek felhasználására, a rádió- és televíziószervezetek által műsoruk felhasználására,
        a  lmelőállítók által a  lm felhasználására kötött jogátruházási vagy felhasználási szer-

                                                                                     193
   188   189   190   191   192   193   194   195   196   197   198