Page 198 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

esetben az ügynökség nem szerez és nem is kell, hogy szerezzen szerzői felhasználási jogo-
kat, ő pusztán polgári jogi szerződéses alapon jár el.
Ennek az esetnek egy másik alfaja az, amikor az ügynökség a saját nevében jogosult
megkötni a felhasználási szerződést a szerző javára a felhasználóval, azonban úgy, hogy a
szerzői vagyoni jog továbbra is a szerzőnél marad, a jutalékot az ügynökség elszámolhatja,
de a jogdíjat köteles a szerzőnek kiadni.
A másik esetben az ügynökség szerepe ennél jóval több, nem csupán segít létrehozni a
szerződést, hanem meg is szerzi a szerzőtől a felhasználási jogokat, és azokat a saját nevé-
ben adja tovább a felhasználónak, a felhasználási szerződés pedig az ügynökség és a fel-
használó között jön létre. Ebben az esetben szükséges a szerző és az ügynökség között egy
olyan felhasználási szerződés megkötése, amely kifejezetten feljogosítja az ügynökséget a
jogok felhasználóknak történő továbbengedésére.
Ha pedig a képviselőnek, ügynöknek bármilyen okból nincs joga a szerződés megköté-
sére, akkor nem létező szerződésről beszélünk, amelyet a Kúria joggyakorlata is megerő-
sít: „ha a felhasználó nevében képviseleti joggal nem rendelkező személy jár el felhasználási
szerződés megkötése céljából, akkor a felhasználási szerződés létre sem jött.” 484

9.1.4.5. A közös jogkezelő szervezet által kötött felhasználási szerződés

Vannak olyan esetek, amikor akár a jogszabályi előírás miatt, akár a szerzők saját elhatáro-
zásából nem egyedileg a szerzők kötnek felhasználási szerződést a felhasználókkal, hanem
ezt egy közös jogkezelő szervezet teszi meg helyettük. A Kjkt. 9. § (1) bekezdése kimondja,
hogy a közös jogkezelő szervezetet a szerzői vagyoni jogok vagy szomszédos jogok egyéb
jogosultjának kell tekinteni, vagyis a közös jogkezelő szervezetek által a felhasználókkal
kötött szerződésekre is alkalmazni kell a felhasználási szerződések Szjt.-ben meghatározott
szabályait attól függetlenül, hogy a törvény által előírt kötelező közös jogkezelés vagy a
szerzői jogosultak elhatározásán alapuló önkéntes közös jogkezelés keretében adnak fel-
használási engedélyt, illetve szednek jogdíjat.
A közös jogkezelő szervezetek által kötött felhasználási szerződések egyik sajátossága,
hogy a felhasználási szerződés lényeges feltételeit, beleértve a jogdíjat is, a közös jogkeze-
lő szervezet által kibocsátott jogdíjközlemény (díjszabás) tartalmazza. A közös jogkezelő
szervezetekről később még részletesen lesz szó.

9.1.4.6. A felhasználó

Felhasználási jogot bárki szerezhet, a jogszabályok nem tartalmaznak megkötést ezzel kap-
csolatban, csupán az az általános kitétel vonatkozik a felhasználóra, hogy jogképesnek kell
lennie. Ebből eredően akár magánszemély, akár jogi személyiséggel rendelkező gazdasági
társaság, társadalmi szervezet, költségvetési szerv is szerezhet felhasználási jogokat és köt-
het felhasználási szerződést. Szerzői jogi szempontból pedig annak nincs jelentősége, hogy

484 LB Pfv.VIII.21.652/2009/7. számú döntés. Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi tör-
vényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 289.

198