Page 200 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

 ha a szerződés tartalmának változatlan visszaidézésére, a felek személyének és a szerződés
megkötése időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor a szerződés mindkét
fél által történő elfogadására.
A fenti feltételből az utolsó szorul némi magyarázatra. A technika fejlődésével szükségessé
vált az írásbeliség fogalmának átgondolása is, erre ad választ az új Ptk. fenti, technológia-
semleges meghatározása. Az új Ptk. bírói gyakorlatának kell majd kialakítania, hogy mely
technikai megoldások tesznek eleget ennek a kitételnek, és melyek nem. Az elektronikus
aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény által szabályozott minősített és fokozott bizton-
ságú elektronikus aláírással ellátott szerződések kétséget kizáróan megfelelnek ennek a
rendelkezésnek, az egyszerű sms forma vagy e-mail azonban kérdéses, hogy teljesíti-e a
fenti feltételeket. (Egyes mobiltelefon-társaságok szolgáltatásmegrendelései, illetve azok
visszaigazolása vagy lemondása évek óta sms-ben történik – a szerk.).
Ebből eredően még az új Ptk. pontosító szabályával sem vált egyértelművé, hogy va-
jon a széles körben elterjedt, klikkeléssel elfogadható online általános szerződési feltételek
írásban létrejött felhasználási szerződésnek tekinthetők-e. A bírói gyakorlat feladata ennek
eldöntése is.
A szóban, ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött felhasználási szerződések
tehát a fenti szabályok alapján érvénytelenek, semmisek. Az érvénytelenség egyik jogkö-
vetkezménye, hogy az ilyen szerződés teljesítését a másik féltől követelni nem lehet, vagyis
érvénytelen felhasználási szerződés alapján a szerzőtől nem követelhető felhasználási enge-
dély adása, a felhasználótól pedig nem követelhető jogdíj meg zetése.
Az írásbeliség megsértésével kötött érvénytelen felhasználási szerződéseket a bíróság a
régi Ptk. alapján az ítélethozatalig hatályossá nyilvánította, így orvosolván az érvénytelen-
séget, az új Ptk. 6:110. §-a alapján pedig a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő
hatállyal érvényessé nyilvánítja, mivel az írásbeliség hiánya orvosolható. A szerződés érvé-
nyessé nyilvánítását követően pedig a felek úgy kötelesek a szerződést egymással szemben
teljesíteni, mintha a szerződés a megszületésének pillanatától kezdve érvényes lett volna.
A felek maguk is kiküszöbölhetik az írásba foglalás elmaradása miatti érvénytelenséget,
mégpedig úgy, hogy az új Ptk. 6:111. §-ának megfelelően írásban megerősítik korábbi szó-
beli vagy ráutaló magatartással létrejött megállapodásukat, amely a szóbeli, ráutaló maga-
tartással létrejött megállapodás megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényes-
sé válik. A felek úgy is rendelkezhetnek, hogy a szerződés a jövőre válik csak érvényessé,
ebben az esetben azonban az addigi teljesítések érvénytelenek, és el kell velük számolni.
Az írásbeliség előírásának különös jelentősége van az interneten online módon közzé-
tett, általános szerződési feltételek (ÁSZF-ek) formájában alkalmazott felhasználási enge-
délyek esetében. A legtöbb multinacionális nemzetközi vállalkozás, különös tekintettel a
szo verfejlesztő, szo verforgalmazó cégekre, globális jelenléte miatt egységes általános
szerződési feltételeket, licencfeltételeket alkalmaz termékei felhasználásának engedélyezé-
sére. Ezen licencfeltételek általában az interneten kerülnek közzétételre, és szo verek eseté-
ben a telepítés során klikkeléssel kerülnek elfogadásra, mintegy a telepítés előfeltételeként,
míg nem szo verek, hanem például közösségimédia-alkalmazások, egyéb online szolgál-
tatások (stock photo adatbázisok, elektronikus újságok stb.) esetében a regisztráció során
szintén klikkeléssel kerülnek elfogadásra a regisztráció egyik lépéseként és feltételeként.

200