Page 202 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

ják azt csatolni. Ugyanez a helyzet akkor is, amikor a felek több vagy számos műre adnak
egy szerződéssel felhasználási engedélyt, és a műveket külön mellékletben rendelik megje-
lölni, azonban a műveket tartalmazó listát elmulasztják csatolni a szerződéshez. Ameny-
nyiben a felek szerződést megelőző tárgyalásaiból, levelezéséből, egyeztetéseiből sem lehet
minden kétséget kizáróan beazonosítani a szerződés közvetett tárgyaként szolgáló szerzői
műveket, úgy a felhasználási szerződést létre nem jött szerződésnek kell tekinteni, az az
alapján végzett felhasználást pedig az Szjt. 16. § (6) bekezdése szerinti engedély nélküli,
jogosulatlan felhasználásnak.
A mű meghatározásával kapcsolatos másik gyakori hiba a felhasználási szerződések ese-
tében az, hogy a felek olyan műre kötnek felhasználási szerződést, amely nem áll szerzői
jogi védelem alatt. Ez több okból is lehetséges.
Egyrészt eredhet abból, hogy a szerződés tárgyát képező mű védelmi ideje már lejárt, va-
gyis valaha védett volt, de a szerződés megkötésének időpontjában már nem az. A védelmi
idő lejártával a szerzői művek közkinccsé válnak, vagyis azokat bárki szabadon, engedély
és jogdíj zetés nélkül felhasználhatja, a szerző felhasználási engedélyezési joga is megszű-
nik. A védelmi idő számítása azonban sok esetben nem egyszerű feladat, ezért minden
esetben alaposan körül kell járni olyan művek esetében, amelyeknél a védelmi idő lejárta
felmerülhet (lásd a 7.1. alfejezetet).
A másik gyakori eset az, amikor a felek olyan műre kötnek felhasználási szerződést,
amely nem állhat szerzői jogi oltalom alatt. A gyakorlatban sokszor előforduló eset például,
hogy valamilyen eljárás, módszer, művelet (tanítási, oktatási, tréningmódszer, üzleti fo-
lyamatok, kommunikációs metódusok, ügyfélszerzési módszerek) felhasználására kötnek
a felek felhasználási szerződést, vagy egy ötletet értékesítenek szerzői mű címén. Szo ve-
rek esetében algoritmusok, matematikai műveletek felhasználására kívánnak rendszere-
sen felhasználási engedélyt adni, de nem ritka a szo ver által ellátandó funkcióra vagy
a szo ver a datbázisban lévő adatokra, adatsorrendekre történő felhasználási jog kikötése
sem. Ugyanígy számos ügyben előfordult, hogy bírósági, közigazgatási ügyiratokra, szer-
vezeti és működési szabályzatokra és egyéb, egy vállalkozás belső működéséhez szükséges
ügyiratokra adtak felhasználási engedélyt, vagy éppen a népművészet körébe eső motívu-
mokra (folklór). A 4. fejezetben részletesen bemutattuk a szerzői jogi oltalomra alkalmas
műveket és a védelem feltételeit, ezért most csak röviden visszautaltunk az ott leírtakra.
Ha tehát a felhasználási szerződés közvetett tárgya, azaz a mű nem áll szerzői jogi véde-
lem alatt vagy nem került meghatározásra, a felhasználási szerződés sem jön létre a felek
között, illetve az így létrejött szerződés egy atipikus polgári jogi megállapodásnak fog mi-
nősülni, amelyre nem alkalmazhatók az Szjt. felhasználási szerződésre és szerzői művekre
vonatkozó szabályai.
A műhöz kapcsolódik annak minőségi és mennyiségi (terjedelmi) meghatározása is.
Ennek elsősorban a jövőben megalkotandó műveknél van jelentősége. Mivel e művet a fel-
használó még nem ismeri, ezért számára biztosított, hogy a mű átadásától számított két hó-
napon belül nyilatkozzon arról, hogy elfogadja-e. Ha kijavításra visszaadja, akkor az emlí-
tett két hónapos időszak újrakezdődik. Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja
vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díj zetés kötelezettsége nélkül
elállhat. A szerzői művek teljesítése tehát annyiban speciális, hogy a kiadó nem fejezheti

202