Page 201 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

9. A FELHASZNÁLÁS

Más online, regisztrációhoz nem kötött, általában ingyenes szolgáltatásoknál a szerzői jogi
licencfeltételek ilyen klikkeléssel történő elfogadására sem kerül sor, hanem úgy rendelkez-
nek az ÁSZF-ben, hogy a szolgáltatás használatával, vagyis ráutaló magatartással magára
nézve kötelezőnek fogadja el a felhasználó a licencfeltételeket. Mind az online klikkeléssel,
mind pedig a ráutaló magatartással létrejött ÁSZF-ek esetében felmerül a kérdés, hogy
vajon érvényesek-e az így létrejött szerződések, írásbelinek minősülnek-e az ilyen „click
on”-megállapodások. A kérdés megválaszolását bonyolulttá teszi az is, hogy ezekre az
ÁSZF-ekre általában nem a magyar jogot, hanem valamilyen más állam jogát kötik ki a
jogosultak, amely lehet európai uniós tagállam, de a kontinentális szerzői jogi rezsimtől
merőben eltérő copyrightrendszerben működő más ország, például az Egyesült Államok
joga is. A magyar írásbeliséget előíró szabály nemzetközi összehasonlításban szigorúnak
minősül, nem minden állam joga követeli meg a felhasználási szerződés írásba foglalá-
sát, illetve egyes államok joga írásbelinek minősíti a „click on”-megállapodásokat is. Ilyen
esetben csak a szerződés, illetve az ÁSZF gondos tanulmányozását követően és az összes
körülmény tekintetbe vételével lehet eljárni, és a nemzetközi magánjog szabályai adnak
eligazítást arra vonatkozóan, hogy az adott szerződésre, ÁSZF-re mely állam jogát kell al-
kalmazni, vonatkozik-e az ÁSZF-re a magyar jog, vagyis gyelembe kell-e venni a magyar
Szjt. írásbeliségre vonatkozó szabályát. Az ilyen online ÁSZF-ek esetében nem csupán az
írásbeliség kérdése merülhet fel, hanem a magyar Szjt. valamennyi, felhasználási szerző-
désre vonatkozó szabályának alkalmazhatósága is, beleértve a jogátruházás főszabálykénti
tilalmát, a vagyoni és személyhez fűződő jogokról való lemondás tilalmát, és a jogszabály
egyéb korlátozásait, amelyek alkalmazhatósága szintén a nemzetközi magánjogi szabályok
által meghatározott alkalmazandó jogtól függ. Lásd bővebben a 11.1. alfejezetet.

9.1.6. A tartalom

A felek – a korábban említett öt kötelező elemen kívül – a felhasználási szerződés tartal-
mát szabadon állapíthatják meg, természetesen mindig a jogszabályok adta keretek között.
Ahol a jogszabály az eltérést nem tiltja, ott el is térhetnek akár az Szjt., akár a Ptk. vagy a
szerződésre esetlegesen irányadó egyéb jogszabály előírásaitól. Ebben a pontban a művel és
a felhasználási engedéllyel foglalkozunk.

9.1.6.1. A mű meghatározása

A felhasználási szerződés csak akkor jön létre, ha megjelöli a szerzői jog által védett művet,
amelyre a szerződés és a benne foglalt felhasználási engedély vonatkozik. A mű meghatáro-
zásával kapcsolatban a gyakorlatban két fő hiba szokott felmerülni, amely miatt a felhasz-
nálási szerződés nem jön létre.
Az első esetbe az tartozik, amikor a felek a szerződésben elmulasztják megjelölni magát
a művet, így nem azonosítható, hogy mire vonatkozik a szerződéssel adott felhasználási
engedély. Ez akkor szokott előfordulni, amikor például szo verfejlesztési szerződés esetén
a felek a szerződés mellékletét képező műszaki dokumentációra, speci kációra, követel-
mény leírásra történő utalással határozzák meg a művet, a szerződéshez viszont elmulaszt-

201