Page 206 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

podhatnak ettől eltérő jogdíj zetésben is. Százalékos mértékű bevételarányos jogdíj esetén
például utólagos, időközönkénti (a szokásos gyakorlat szerint általában negyedéves, féléves
vagy éves) elszámoláson alapuló jogdíj zetés a megszokott, a szerződéskötéskor túlnyomó-
részt a nem százalékos átalányjogdíjat zetik meg a felhasználók.

9.1.7.1. Lemondás a jogdíjról

Az Szjt. fent idézett szabálya alapján a jogdíjról a szerző csak kifejezett nyilatkozattal mond-
hat le, ha tehát a szerző nem nyilatkozik, nem lehet a felhasználási szerződést ingyenesnek
tekinteni.
A lemondó nyilatkozatot ugyanolyan alakisági követelményekkel kell megtenni, mint
amelyeket a jogszabály az alapul szolgáló szerződésre előír. Az Szjt. főszabálya az írásbeli
felhasználási szerződés, vagyis főszabály szerint a jogdíjról lemondó nyilatkozatot is írás-
ban lehet csak érvényesen megtenni. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor az
Szjt. nem követeli meg írásbeli felhasználási szerződés megkötését a felektől: napilapban
vagy folyóiratban történő közzétételért, valamint szo ver műpéldányának kereskedelmi
forgalomban történő megszerzése esetén nem csak írásban lehet lemondani a jogdíjról, ha-
nem szóban is, itt is érvényesül azonban az a szabály, hogy kifejezettnek kell lennie a nyi-
latkozatnak, vagyis ráutaló magatartással nem lehet a jogdíjról lemondani.
A jogdíjról történő lemondás további korlátja, hogy nem minden esetben lehet lemon-
dani a jogdíjról. Nem mondhat le a jogdíjról például a közös jogkezelő szervezet sem egyes,
sem valamennyi felhasználóval szemben. A közös jogkezelésbe tartozó felhasználási mó-
dok után a szerzőnek járó jogdíjakról a szerző lemondhat, azonban ez a lemondása csak a
szerzőt megillető, már felosztott jogdíjra vonatkozhat, amely praktikusan akkor történhet
meg, ha a szerző előtt már ismert az őt megillető jogdíj összege. Ez következik abból a
szabályból, hogy a jogdíjak felosztásának időpontjáig a Kjkt. 9. § (2) bekezdése szerint a
közös jogkezelő szervezet rendelkezik, de egyes, kötelező közös jogkezelés alá tartozó jog-
díjfajtáknál maga az Szjt. külön is kimondja a felosztásukig történő lemondás tilalmát.
492
Máshol viszont teljes mértékben tiltja a szerzői jogdíjról történő lemondást a jogszabály,
ilyen például a bérletjog vagy a követőjog.

9.1.7.2. A jogdíj mértéke

9.1.7.2.1. Jog az arányos díjazásra

Az Szjt. fent idézett 16. § (4) bekezdése szerint a szerzőt megillető díjazásnak – eltérő meg-
állapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
Az arányos díjazást előíró szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felek által a szerző-
désben meghatározott százalékos mértékű díjat köteles a felhasználó meg zetni mindazon

492 Üreshordozó-díj [Szjt. 20. § (7)], reprográ ai díj [Szjt. 21. § (8)], haszonkölcsönjogdíj [Szjt. 23/A. § (3)],
kábeltévéjogdíj [Szjt. 28. § (3)], előadóművészek és hangfelvétel-előállítók díjigényei [Szjt. 77. § (3) és
78. § (2)].

206