Page 209 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

9. A FELHASZNÁLÁS

jogot gyakorló közös jogkezelő szervezet jogdíjközleményében állapítja meg, illetve a köve-
tőjog esetén maga az Szjt. határozza meg. Ezek a díjak általában nem százalékos mértékűek,
hanem x vagy átalányösszegben meghatározott díjak, mivel a felhasználás jellege nem is
teszi lehetővé százalékos díjak alkalmazását. A követőjog esetén a díj az eladási ár bizonyos
(irányelvben és az Szjt.-ben) meghatározott százaléka (lásd a 8.4.2. alpontot).

9.1.8. Az életműszerződés tilalma

Felhasználási szerződést a felek köthetnek egy már meglévő műre vagy a szerző által a jö-
vőben megalkotandó műre is. Ez utóbbi szólhat egy konkrétan, előre meghatározott mű
494
elkészítésére, erre jó példa egy egyedi szo ver kifejlesztésére irányuló szerződés, amelyben
a megrendelő (felhasználó) pontosan körülírja a szo verspeci kációban, követelmény-
leírásban a szo ver által ellátandó funkciókat, a szo ver kért jellemzőit, a szerző pedig
ennek megfelelően készíti el a szo vert.
Lehetséges úgy is felhasználási szerződést kötni, hogy abban csak fajta vagy jelleg sze-
rint jelölik meg a felek a szerző által elkészítendő szerzői műveket, ilyen szerződést kötnek
például sokszor a könyvkiadók a szerzőkkel. Az ilyen típusú felhasználási szerződésben a
feleknek meg kell jelölniük, hogy milyen műfajú, terjedelmű, témájú, összesen hány darab
művet milyen határidővel, milyen ütemezéssel készít el a szerző. Az ilyen, fajta vagy jelleg
495
szerint meghatározott művekre vonatkozó felhasználási szerződéseknek azonban vannak
az Szjt.-ben meghatározott korlátai: semmis ugyanis a felhasználási szerződésnek az a ki-
kötése, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének, azaz teljes jövőbeli
életművének a felhasználására ad engedélyt (életműszerződés tilalma). 496
A jövőben megalkotandó több mű létrehozatalára irányuló felhasználási szerződések
esetén tehát ügyelni kell arra, hogy nehogy életműszerződésnek vagy a korábban tárgyalt
nem létező szerződésnek minősüljön.
Ugyanakkor nem feltétlenül befolyásolja a szerződés érvényességét az, hogy az ilyen
kvázi életműszerződést a felek határozatlan vagy határozott időre kötik. A kikötött időtar-
tamnak a felmondási jog gyakorolhatósága szempontjából van jelentősége, mivel az 5 évet
meghaladó időtartamra kötött ilyen felhasználási szerződés az Szjt. 52. §-a alapján 5 évente
6 hónapos felmondási idővel mondható fel, amely felmondási jogról lemondani sem lehet.
A bírói gyakorlat érvényesnek tekinti például a 10 évre megkötött, több, fajta és jelleg sze-
rint meghatározott műre vonatkozó felhasználási szerződést, amely alapján a szerző össze-
sen legalább 5 regény és még legalább 5 publikáció elkészítésére köteles. Itt ugyan csak az
elkészítendő művek minimumszáma került meghatározásra, viszont a 10 éves határozott
időtartam megfelelően behatárolja a felhasználható művek körét. Ha ugyanezt a szerződést
a felek határozatlan időre kötötték volna, akkor már felmerülhetne az életműszerződés
tilalmát előíró fenti Szjt.-rendelkezésbe ütközés és a semmisség kérdése.

494 A jövőben megalkotandó mű létrehozására irányuló felhasználási szerződés szabályait részletesen az Szjt.
49. § (1)–(4) bekezdése tartalmazza.
495 A csak fajta vagy jelleg szerint meghatározott művek létrehozatalára irányuló felhasználási szerződéshez
fűződő különös szerződés felmondási szabályokat az Szjt. 52. §-a szabályozza.
496 Az Szjt. 44. § (1) bekezdése.

209