Page 211 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 211

9. A FELHASZNÁLÁS



        harmadik pedig az online nyilvánossághoz közvetítési jogokat. A  lmes példánál maradva,
        koprodukcióban készült  lmalkotások esetében gyakori a százalékos jogmegosztás is, a
        koproducerek egymás között a szerződésben meghatározott arányban osztoznak a  lmen
        fennálló szerzői vagyoni jogokon.
           A jogátruházási szerződésekre az Szjt. nem állapít meg speciális szabályokat, csupán azt
        mondja, hogy azokra a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályokat megfelelően kell
        alkalmazni. Itt a hangsúly a megfelelően való alkalmazáson van, hiszen egyes, a felhaszná-
        lási szerződésre vonatkozó rendelkezések a jogátruházás jogi természete miatt fogalmilag
        nem alkalmazhatók a jogátruházási szerződésre. Ezek a rendelkezések az alábbiak.
              Teljes jogátruházás esetén a jogátruházási szerződésnek nem lényeges eleme az egyes
           felhasználási módok felsorolása, ugyanis a jogátruházás fogalmilag magában foglalja,
           hogy az átruházott jog minden felhasználási módra kiterjed. Ez alól egyetlen kivétel van,
           mégpedig az átdolgozási jog, amelyre jogátruházás esetén is vonatkozik az, hogy csak
           kifejezett szerződéses kikötés esetén szerzi meg ezt a jogot a felhasználó.
              Jogátruházási szerződés esetén nem szükséges rendelkezniük a feleknek arról, hogy a
           jogszerző jogosult-e a megszerzett jogot továbbruházni, ugyanis jogátruházást követően
           a jogszerző jogosult a művel rendelkezni, ez a rendelkezési jog pedig a felhasználás vagy
           a vagyoni jog továbbengedését, továbbruházását is magában foglalja.
              A kizárólagosságról sem kell a feleknek külön rendelkezniük, hiszen fogalmilag csak
           kizárólagos lehet a jogátruházási szerződés, mivel ha a szerző vagyoni jogait átruházza,
           akkor nem marad nála olyan jog, amelyet másnak ezt követően engedélyezhetne.
              A jogátruházást időben lehet korlátozni, vagyis a felek megállapodhatnak abban, hogy
           csak határozott időre, például 10 évre ruházzák át a jogot, ilyen kikötés híján azonban
           a piaci, szakmai gyakorlat az, hogy a jogátruházás a mű teljes védelmi idejére szól.
           Jogátruházási szerződés esetén tehát nem alkalmazható az a szabály, amely szerint külön
           kikötés híján az engedély a hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos
           időtartamához igazodik, nem lehet alkalmazni a jogátruházás jellege folytán.
        A jogátruházási szerződésre is alkalmazni kell ugyanakkor a felhasználási szerződések
        alábbi szabályait:
              a jogátruházás területének kikötését, ennek hiányában a jogátruházás csak Magyarország
           területére fog szólni,
              az Szjt. arányos díjazásra vonatkozó szabályát, és így a bírói szerződésmódosítás
           lehetőségét,
              a jövőben megalkotandó mű esetén a kijavításra, javításra, hibás teljesítésre vonatkozó
           különös rendelkezéseket,
              a kizárólagos felhasználási szerződésre vonatkozó szabályokat, így különösen a
           felmondási jog gyakorlását,
              a közelebbről meg nem határozott művekre szóló szerződésre vonatkozó szabályokat,
           a visszavonási jog gyakorlására tekintettel gyakorolható felmondási jogra vonatkozó
           szabályokat.
        Jogátruházási szerződést az előadóművészek és az összes többi szomszédos jogi, illetve
        kapcsolódó jogi jogosult is köthet, ők szabadon választhatnak, hogy felhasználási vagy jog-
        átruházási szerződést kötnek.

                                                                                     211
   206   207   208   209   210   211   212   213   214   215   216