Page 207 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

9. A FELHASZNÁLÁS

bevétel után, amely a felhasználáshoz kapcsolódóan keletkezett. Ezen százalékos jogdíjak
alapját tehát a bevétel jelenti, amely nem csökkenthető a felhasználással kapcsolatban kelet-
kezett költségekkel, mivel a jogszabály nem nyereség-, hanem bevételalapú jogdíj zetést ír
elő. A bevétel pedig magában foglal valamennyi vagyoni előnyt, amelyet a felhasználó vagy
rá tekintettel más a felhasználással kapcsolatban kap, beleértve a reklám- és szponzorációs
bevételeket, állami és egyéb támogatásokat, elő zetési díjakat, jegybevételt is. Így például
ha egy színház egy szerző színdarabjait játssza, és abból egyrészt jegybevétele keletkezik,
másrészt állami, önkormányzati támogatásban is részesül ezen tevékenységével kapcsolat-
ban, akkor a szerződésben meghatározott százalékos jogdíjat mind a jegybevétele, mind
pedig a kapott támogatás után meg kell zetnie. Természetesen a díj esetről esetre vizsgá-
landó, hiszen egy termékcsomagolás készítője nem a csomagolásban rejlő tárgy (pl.: gyógy-
szer, szo ver) értékéhez viszonyított díjra jogosult.
Rádió-, televíziószervezetek esetében jogdíjalapot képeznek az elő zetési díjak vagy a rá-
dió-, televízióreklámokból, szponzorációból elért bevételek akkor is, ha a rádió-, televízió-
szervezet kiszervezte a reklámidő értékesítését, és a reklámbevétel ezért a rádió-, televízió-
szervezet zene- és egyéb műfelhasználásához kapcsolódóan más vállalkozásnál keletkezik.
A százalékos díj mértékére vonatkozóan a hatályos jogszabály nem rendelkezik, az a
felek szabad megállapodásának a tárgya. Az arányos díj kitételnek ezen szabály alapján tu-
lajdonképpen bármilyen mértékű százalékos díj megfelel, amelyben a felek meg tudnak ál-
lapodni, és amely még nem ütközik a Ptk. szerződésekre vonatkozó érvénytelenségi szabá-
lyaiba, így például a feltűnő értékaránytalanság miatti érvénytelenségbe. A jogdíjnak tehát
a felek megállapodása alapján is meg kell felelnie a piaci gyakorlatnak, az adott műfajtára,
felhasználástípusra és mértékre kialakult átlagos jogdíjmérték körül kell maradnia, az attól
történő eltérést azonban különleges körülmények, a felhasználás vagy a mű jellege, az adott
jogok terjedelme és tartalma is indokolhatja. Általános szabályként azonban rögzíthető,
hogy a szerzőnek akkor is jár a jogdíj, ha a felhasználónak a felhasználással összefüggésben
semmilyen bevétele nem származott, vagy ha éppen veszteséges volt.
Nyilvánvalóan kisebb mértékű díj illeti meg a szerzőt a nem kizárólagos, korlátozott
időtartamra, korlátozott területre, csak korlátozott felhasználási módra vonatkozó felhasz-
nálási szerződés esetén, mint a kizárólagos, valamennyi kifejezett kikötéshez kötött szerzői
felhasználási jogot is magában foglaló, a teljes védelmi időre és a világ összes országára
kiterjedő felhasználási engedélyre vagy teljes körű szerzői vagyoni jogátruházásra vonat-
kozóan.

207