Page 205 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

9. A FELHASZNÁLÁS

szerződés azt kifejezetten nem írja elő, nem érthető bele a felhasználási engedélybe a for-
ráskód megrendelőnek történő átadása, a forráskód felhasználása, a szo ver átdolgozást
490
elérő továbbfejlesztése. Szo ver esetén sem értelmezhető a kiállítási jog, de a sugárzási vagy
nyilvános előadási jog sem, ezért azok sem képezik a felhasználási engedély részét kifejezett
rendelkezés hiányában.
Egy regény kiadására létrejött kiadói szerződés esetében, ha a szerződésből nem egy-
értelmű a megszerzett felhasználási jog terjedelme, akkor az kizárólagos jogot jelent, és
szükségszerűen magában foglalja a könyv kiadásához szükséges, példányszám-korlátozás-
tól mentes többszörözési és terjesztési jogot, nem terjed ki azonban az online közzétételre
(nyilvánossághoz közvetítésre) vagy a nyilvános előadásra.
Színpadi mű esetében a tartalmában és terjedelmében kétséges felhasználási engedély a
műnek az előadási szám korlátozástól mentes nyilvános előadására terjed ki, de nem fog-
lalja magában az előadás rögzítését, videofelvétel készítését, a rögzített előadás sugárzását
vagy internetes nyilvánossághoz közvetítését, ha a felek ezekben kifejezetten külön nem
állapodtak meg.

9.1.7. A jogdíj

Az Szjt. 16. § (4) bekezdése szerint a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében
díjazás (jogdíj) illeti meg, ezért a felhasználási szerződés létrejöttéhez elengedhetetlenül
szükséges, hogy a felek megállapodjanak a szerzőt megillető díjról, vagy a szerző kifejezet-
ten lemondjon a díjazásról.
A szerzői jogi törvény tehát főszabályként a visszterhesség vélelmét állapítja meg, vagyis
ha a szerző nem mondott le kifejezetten a jogdíjáról, akkor úgy kell tekinteni, hogy a fel-
használási engedélyért a felhasználó köteles jogdíjat zetni. Ha azonban a felek a szerződés-
ben egyáltalán nem rendelkeznek a jogdíjról, sem annak meg zetéséről, mértékéről vagy
az arról való lemondásról, akkor a felhasználási szerződés létre sem jön a felek között, mert
a jogdíjban való megállapodás a szerződés lényeges feltétele. 491
Fontos kiemelni, és a gyakorlatban több értelmezési nehézséget is okoz, hogy a jogdíj
nem a tényleges felhasználásért jár, hanem a felhasználási engedélyért. Ebből eredően jog-
díjat akkor is zetni kell, ha a felhasználó a felhasználási engedély időtartama alatt egyál-
talán nem is használja fel a művet, például, ha a lmproducer a regény meg lmesítésére
kötött szerződés alapján mégsem készít lmet a könyvből, vagy a könyvkiadó mégsem adja
ki a könyvet.
A jogdíjat, mivel az a felhasználási engedély, és nem a tényleges felhasználás ellenértéke,
ezért a felhasználási engedély megszerzésekor kell meg zetni, a felek azonban megálla-

490 A forráskód egy program különböző formái közül az, amelyik emberi megértésre és módosításra a legal-
kalmasabb.
491 A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.497/2008/4. számú ügyben hozott döntése is alátámasztja ezt, itt a bíróság
kimondta, hogy nem létezőnek minősül az olyan, egyébként írásba foglalt szerződés, amely a felhasználás
fejében zetendő ellenértéket nem tartalmazza. A Fővárosi Ítélőtábla döntése egybecseng a Kúria (LB) BH
1989/268. számú, még az rSzjt. alapján meghozott határozatával, amely kimondta, hogy a szerzőt megillető
díj meghatározása a szerződés lényeges tartalmi eleme, amelynek hiányában a szerződés nem jön létre.

205