Page 204 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

 nem kizárólagos, mivel a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén ad
kizárólagos jogot [Szjt. 43. § (1) bekezdése];
 harmadik személynek nem átengedhető, mivel a felhasználó a felhasználási engedélyt
harmadik személynek csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat másnak további
engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten
megengedte [Szjt. 46. § (1) bekezdése];
 nem terjed ki a mű átdolgozására, mivel a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés
esetén terjed ki a mű átdolgozására [Szjt. 47. § (1) bekezdése];
 nem terjed ki a mű kép- és hangfelvételen történő rögzítésére, számítógéppel vagy
elektronikus adathordozóra történő másolására, mivel ehhez a szerző kifejezett engedélye
szükséges [Szjt. 47. § (2) bekezdése];
 nem terjed ki az importjogra (a mű forgalmazási céllal az országba való behozatalára),
mivel ehhez is kifejezett szerzői engedély szükséges [Szjt. 47. § (3) bekezdése];
 csak Magyarország területére terjed ki [Szjt. 43. § (4) bekezdése]; 489
 csak a hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamára
korlátozódik az engedély, mivel nem ad korlátlan, a teljes védelmi időre szóló felhasználási
jogot [Szjt. 43. § (4) bekezdése];
 a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra
és mértékre korlátozódik, ha a szerződés nem jelöli meg a felhasználási módokat és a
felhasználás megengedett mértékét [Szjt. 43. § (5) bekezdése].
A fenti feltételrendszerből a legutolsó igényel több magyarázatot, mivel ott több olyan felté-
tel is felmerül, amely értelmezésre szorul. Alapvetően minden egyes műtípusnál a felhasz-
nálási módok Szjt. 17. §-a szerinti felsorolásából (lásd a 6.3. alfejezetet) kell kiindulni, hogy
az adott műtípus esetében alkalmazható-e egyáltalán, és melyik kapcsolódik általában a
mű szokásos felhasználásához.
Egy honlap esetében például elengedhetetlen, hogy a honlapot, annak tartalmát interne-
tes lehívásra hozzáférhetővé lehessen tenni, vagyis az interneten megjeleníthető, érzékel-
hető, megtekinthető legyen, területi korlátozás nélkül, hiszen az internet országhatárokon
átívelő és sok esetben kvázi korlátlan időbeli felhasználást is feltételez, már csak abból ki-
indulva is, hogy az internet nem felejt, vagyis az oda elérhetővé tett tartalom annak törlését
követően is valahol szinte biztosan elérhető marad a világhálón. Honlap esetén viszont
szinte biztosan nem elengedhetetlenül szükséges felhasználási mód, és nem is értelmezhető
a kiállítási vagy terjesztési (hordozón való forgalmazási) jog, ezért ezekre a felhasználási
szerződés szinte biztosan nem terjed ki tartalmának kétségessége esetén sem.
Egyedi szo verfejlesztésre létrejött felhasználási szerződés esetében például a szerződés
elengedhetetlen célja az, hogy a megrendelt szo vert a megrendelő meg tudja jeleníteni
képernyőn, tudja futtatni, telepíteni, vagyis az ehhez szükséges többszörözési jogot a fel-
használási engedély kétség esetén is magában foglalja. Szo verek esetében azonban, ha a

489 Az LB Pfv.IV.21.771/2008/7. számú ítéletében jelmezekkel és jelmeztervekkel kapcsolatosan kimondta,
hogy ha a felhasználási szerződésben a felhasználás helyeként bárhol szerepel, akkor az csak magyarorszá-
gi felhasználást jelenthet, ezért a külföldi felhasználás a felhasználási engedély túllépését és szerzői jogi
jogsértést valósít meg.

204