Page 203 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.

9. A FELHASZNÁLÁS

be maga a művet. Ellenben ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt a
kikötött jogdíj helyett csak mérsékelt díjazás illeti meg.

9.1.6.2. A felhasználási engedély

A felhasználási engedély a felhasználási szerződés lényeges eleme, a felhasználási szerződés
közvetlen tárgya, ezért ha a szerződés egyáltalán nem tartalmaz felhasználási engedélyt,
akkor felhasználási szerződésről sem beszélhetünk.
A gyakorlatban a felhasználási szerződésekkel kapcsolatban a legtöbbször elkövetett
hiba az, hogy a felek csak megbízási vagy vállalkozási típusú szerződést kötnek, különösen
igaz ez a jövőben megalkotandó mű létrehozására irányuló szerződésre, amelyben rész-
letesen meghatározzák a mű, például szo ver, honlap, logó, arculati terv létrehozásának
és átadásának a szabályait, viszont egyáltalán nem rendelkeznek arról, hogy a felhasználó
milyen jogokat szerez meg a művek átvételével. A szerződésből a szerző oldaláról hiányzik
a felhasználási engedély. Ugyanez a probléma akkor, amikor a felek már kész műre vonat-
kozóan tulajdonjog-átruházási szerződést kötnek, vagyis a szerződésben csupán arról ren-
delkeznek, hogy a vevő megszerzi a mű tulajdonjogát, viszont semmilyen rendelkezést nem
tartalmaz a szerződés a művön fennálló szerzői vagyoni jogok átengedésére, gyakorlására
vonatkozóan. Ilyen tulajdonjog-átruházási szerződések gyakran előfordulnak szo verek-
nél, tanulmányoknál és elemzéseknél (szakirodalmi műveknél), gra kai műveknél is. Ezt
a hiányt pedig az Szjt. a felhasználási engedély terjedelmének meghatározására vonatkozó
szabályai sem tudják pótolni. A bírói gyakorlat is megerősíti ezt, a Kúria egy ügyben az
alábbiakat mondta ki: „az eset összes körülményének mérlegelésével sem állapítható meg,
hogy pontosan mi a szerződés tárgya, mire irányul a felek szerződéskötési szándéka: az in-
formatikai rendszer eladására vagy felhasználási jog engedélyezésére.” A Kúria ebben az
487
ügyben megerősítette, hogy felhasználási jog vagy jogátruházás csak a lényeges kérdések-
ben való megállapodás alapján jöhet létre. A Kúriának következetes a joggyakorlata e te-
kintetben, hiszen később is ugyanezen az állásponton maradt, amikor kimondta, hogy ha
a felek a vállalkozással vegyes megbízási szerződésükben nem rendelkeznek kifejezetten
arról, hogy a tervek felhasználását a tervező engedélyezi, utóbb nem lehet arra hivatkozni,
hogy a szerződés valójában felhasználási szerződés. 488
Ha azonban szerződés tartalmaz valamilyen értelmezhető felhasználási engedélyt, csak
annak pontos terjedelme nem állapítható meg, akkor a felhasználási szerződés érvényesen
létrejön, és az Szjt. szerződés értelmezésére vonatkozó szabályai alapján lehet meghatároz-
ni a szerződéssel biztosított felhasználási jog tartalmát és terjedelmét.
Az Szjt. számos értelmezést elősegítő rendelkezést tartalmaz, amelyek alapján ha két-
séges, hogy a felhasználási engedély mire terjed ki, akkor az a szerző számára kedvezőbb
értelmezés szerint, azaz a lehető legszűkebb területre, időtartamra, felhasználási módra
jött létre és ad engedélyt. Az ilyen engedély:

487 LB Pfv.IV.20.858/2011/4. számú döntése.
488 LB Pfv.VII.22.010/2010/7. számú döntése.

203