Page 214 - SZTNH - Szerzői jog mindenkinek 2017.
P. 214

A felek az ilyen, már meglévő, nyilvánosságra hozott művet jogátruházási szerződésükben
           reklámozás céljára megrendelt műnek minősíthetik, és a reklámcélú felhasználás céljára
           az azokon fennálló szerzői vagyoni jogokat átruházhatják. A slágerzene reklámcélú fel-
           használására vonatkozó példa jól mutatja a jogátruházás célhoz kötöttségét. Amíg a rek-
           lám céljára történő felhasználásra az ott meghatározott reklámhordozóra, területre, idő-
           re, felhasználási módra és mértékre vonatkozóan a zeneszerző, zeneszövegíró átruházza
           szerzői vagyoni jogait a reklámozóra, addig a zenemű egyéb felhasználásai tekintetében,
           mint például rádiós sugárzás, internetes streaming, CD-kiadás (többszörözés és terjesztés),
           feldolgozás (átdolgozás), a reklámozó nem szerez vagyoni jogokat, ezeket a felhasználási jo-
           gokat a szerző továbbra is felhasználási szerződéssel, illetve közös jogkezelés esetén a közös
           jogkezelő szervezet útján gyakorolhatja.
             Fontos szabály a reklámozás céljára megrendelt művek esetében, hogy az ilyen művek
           reklámcélú felhasználására a közös jogkezelés nem vonatkozik, vagyis a szerző minden
           esetben egyedileg ad engedélyt műve reklámcélú felhasználására akkor is, ha a mű egyéb-
           ként nem ilyen felhasználása amúgy közös jogkezelési körbe tartozna. A már meglévő
           művek reklámcélú felhasználása esetén viszont csak akkor és attól az időponttól nem ter-
           jed ki a műre a közös jogkezelés hatálya, ha és amikor a mű reklámozás céljára történő
           felhasználásáról a közös jogkezelő szervezetet a szerző írásban értesíti. Ez elsősorban a
           zeneműveket érinti.


           9.1.9.3.   Megfilmesítési szerződés

           A meg lmesítési szerződés a jogátruházási szerződés egy külön nevesített típusa az Szjt.-
           ben, amely fogalmát tekintve olyan,  lmalkotás létrehozására kötött szerződés, amelynek
           alapján a szerző ellenkező kikötés hiányában átruházza a  lmelőállítóra a  lmalkotás fel-
           használására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.
             A meg lmesítési szerződéssel, ha a felek másként nem rendelkeznek, a  lmproducer
           kizárólagos, területi és időbeli korlátozásoktól mentes, valamennyi felhasználási módra
           kiterjedő, teljes körű szerzői vagyoni jogot szerez, és ezeket a jogokat akár egyedül, akár
           más személyekkel közösen is gyakorolhatja. A felek természetesen megállapodhatnak ettől
           eltérően is, semmi nem korlátozza őket abban, hogy időbeli, területi, nyelvi vagy egyéb
           korlátozást tegyenek a meg lmesítési szerződésbe a jogátruházásra vonatkozóan.
             Az Szjt. kiveszi ezen szerződéses jogátszállási vélelem alól a zenemű szerzőjét, vagyis az
           ő szerzői vagyoni jogai csak akkor kerülnek átruházásra a  lmelőállítóra, ha a felek ebben
           kifejezetten megállapodtak, egyébként a  lmelőállító csak a  lm céljára, a  lmben és a  lm
           részeként történő felhasználásra szerez jogot, arra azonban nem, hogy a zeneművet a  lm-
           től függetlenül, önállóan felhasználja. Nem kizárt természetesen, hogy a zeneszerző ilyen
           felhasználási engedélyt is adjon a  lmelőállítónak, ebben a körben azonban jogátruházásra
           nem, csak felhasználási engedély adására kerülhet sor.
             Fontos felhívni a  gyelmet, hogy meg lmesítési szerződés esetén a gyakorlatban tulaj-
           donképpen kétféle jogátruházás történik, attól függően, hogy ki a szerző:
                egyrészt a mű meg lmesítésének jogát ruházza át a szerző, vagyis engedélyezi, hogy
             a  lmproducer ( lmelőállító) a művét  lmalkotássá átdolgozza (például a regényt,

           214
   209   210   211   212   213   214   215   216   217   218   219